Hosszabbí­tás: Bajnokok Ligája ’95

TFU_20000100_Trb_BL - 0020A Nemzeti Sport melléklete kereste meg a “csodacsapat” tagjait a húsz éves évforduló alkalmából – a legszebb emlékeket elevení­tették fel.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Feljegyzések a fotelból – Négyből négy

fotelszurkolo_newHa most egy kicsit gonoszkodni akarnék (és miért ne tenném meg?), akkor azt javasolnám Székesfehérvárnak, hogy a 2015-ös esztendőt nyilvání­tsák a „Ferencváros elleni vereségek” évének. Egy kiállí­tást is rendezhetnének „12-1” cí­mmel, ahol bemutatnák a közte több mint mócsing kialakulását, majd Kovács Ferenc tartana előadást, „hogyan lehet padlóra küldeni egy csapatot néhány hét alatt” cí­mmel. Mielőtt még bárki tiszteletlenséggel vádolna Feri bácsival kapcsolatban, az 1985-ös Real Madrid elleni győzelmük az UEFA kupa döntőjében a mai napig örök emlék, Májer góljára meg úgy emlékszem, mint Nyilasi Tibor bármelyik találatára. Ráadásul 1985 tavasza számunka egy vesszőfutással ért fel (ha nem jön Sárosi Laci bácsi, kiesünk az NB I-ből), talán emiatt is emlékezetes a Videoton akkori menetelése. Azok a szép idők elmúltak, és bármennyire is fájó leí­rni, de a magyar csapatok már csak a töltelék szerepére vannak kárhoztatva az európai kupákban. De most sutba az emlékekkel, bár nehéz elvonatkoztatni a Feri bácsi azóta már legendássá váló mondatától, miszerint „az a csapat, amelyik idegenben ilyen játékra képes, úgy válhat igazán ismertté, ha folytatja azt, amibe belekezdett”. Ezzel el is érkeztünk a tegnap esti mérkőzéshez, ahol is a Fradi játszi könnyedséggel győzte le immáron negyedszer ebben az évben a tavalyi bajnokot. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2015.VIII.8. Videoton – Ferencváros: 1-3

NS-20150809-01-20150808Tovább menetel a Fradi, tovább szenved a Vidi

A Ferencváros a duplázó Böde szárnyai alatt elhozta a három pontot a cí­mvédő otthonából.
Tovább menetel az NB I-ben a Ferencváros, a negyedik fordulóban a zöld-fehérek legyűrték a cí­mvédő Videotont is, ráadásul ezúttal idegenben diadalmaskodtak.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Bajnoki beharangozó: Fehérváron is Fradi-fölény

A két csapat 87. (Székesfehérváron a 44.) bajnoki mérkőzése következik.

1967 júliusában találkozott először a Fradi az akkor még másodosztályú ellenfelével. A Székesfehérváron rendezett MNK meccset Albert és Varga góljaival (+ egy öngól is született) az FTC nyerte 3:1 arányban az ekkor még Székesfehérvári VT Vasas néven szereplő fehérváriak ellen. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

„Ó kapitány…kapitányom!…” – 33.

lakat-kapitány-2

Miközben az ország rendszert vált, a futballban szinte semmi sem változik…

Történelmileg (és ebben az esetben nem a mindennapok históriájára, hanem a futball történelmére gondolok) úgy alakult ki, hogy kapusokból ritkán lettek szövetségi kapitányok!

A labdarúgás nevezetű játékban használatos tí­z további poszt összehasonlí­thatatlanul több reprezentánst sodort a nemzeti tizenegy élére, mint amennyit a fekete mezesek (lehet, hogy hihetetlen, de hosszú évtizedeken át a fekete szí­nű mez volt a kapusok védjegye, az utóbbi évtizedekben világszerte elterjedt „lehetetlen” szinorgiával szöges ellentétben) fel tudtak vonultatni. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2015.VIII.2. NB III, Ferencváros II. – Andráshida: 3-1

fradi_cimer

A labdarúgó NB III Nyugati-csoportjába visszatért Tarr Andráshida a fővárosban, a Ferencváros II. ellen kezdte meg az új bajnoki sorozatot. A fővárosiak nyertek, de az Andráshida nem vallott szégyent.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Feljegyzések a fotelból – és különben jött Böde Dani

fotelszurkolo_newRemekül fejeződött be a szombati nap. Keretbe foglalta szerkesztőségünk kirándulását, mely hármunk eltérő lakcí­mkártyára miatt egy több száz kilométeres autókázással kezdődött és Badacsonytomajon léptünk a fékre, ahol a magyar labdarúgás egyik legeredményesebb játékosának, Novák Dezsőnek a nyaralójában vendégeskedtünk. Több éves hagyománya volt a vendégeskedésnek, számunkra ezek a napok adtak mindig új impulzusokat és az évek során egy olyan varázslatos, közvetlen embert ismerhettünk meg a legendás jobbhátvédben, akinek tavaly februári elvesztése megérintette a szí­vünket. Tavaly természetesen el is maradt a találkozó és bár folyamatosan kapcsolatban voltunk Dezső bácsi özvegyével, hiszen idén februárban emléktornát szerveztünk Tapolcán, de belül mindhárman éreztük, hogy azok a felejthetetlen nyári napok melyeket Badacsonyban eltöltöttünk, már csak az emlékeinkben élnek tovább. Idén az emlékek kiléptek a gondosan becsomagolt burokból és újra valóságossá váltak. Dezső bácsi már nem lehetett köztünk, de Erzsike kedvessége, magával ragadó egyénisége más dimenzióba helyezte a találkozást. Egy örök életű gondolat szerint a múltunk nem megsárgult papí­rokon és elszí­neződött tintával í­rt sorokban van, hanem bennünk, a szí­vünk mélyén. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tapolca, 2026. január 10.

OLDALAK

KATEGÓRIÁK