Mucha József csak tűzoltásra kellett
(Fotó: Kövesdi Andrea)
A Ferencváros volt játékosának még ma is fáj, hogy vezetőedzőként komolyabban nem számították rá a klubnál.
Meglehetősen fiatalon, már tizenkilenc évesen beverekedte magát a Ferencváros kezdőcsapatába Mucha József, aki szinte a teljes pályafutását az ország legnépszerűbb csapatában töltötte. Később, harmincévesen a légióskodásba is belekóstolt, de egy sérülés és a honvágy hazahozta. Pályafutásából az fáj neki egyedül, hogy vezetőedzőként nem kapott komoly szerepet, a Fradinál is csak tűzoltásra használták.
Bajnoki beharangozó: Idegenben is fölényben a dunaújvárosiak ellen
Ez történt a múltban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Gyömbér Gábor: 27
Egykori U19-es csapatunk kapitánya és védekező középpályása 2006 nyarán egy mérkőzésen jutott szóhoz a Jiul Petrosani elleni felkészülési találkozón. Kizárásunk után a Ligacsapat megszűnése miatt ösztöndíjjal Brazíliába igazolt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
„Ó kapitány…kapitányom!…” – 11.
Csak a döntőtől voltunk nagyon messze…
1962. június 10-én Chile Rancagua nevű városában Baróti Lajos soha nem látott közelségébe jutott annak, hogy edzői pályafutásának olyan csúcsára jusson, amely (ma már tudjuk) a vb-döntőt játszó Dietz Károly (1938) és Sebes Gusztáv (1954) kivételével egyetlen trénernek sem sikerült Magyarországon.
Tény: volt némi esélye arra, hogy a magyar válogatottal akár a fináléig meneteljen, ám a kopár tények ezzel szemben azt mutatják: a csoportkör megnyerése után, a negyeddöntőbeli vereség miatt az első adandó alkalommal már utaztunk is haza.
A magyar nép mégis katarzisként élte meg ezt a világbajnokságot és egyáltalán nem ok nélkül. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
I. Novák Dezső Utánpótlás Emléktorna
A Ferencváros U13-as csapata nyerte az első alkalommal megrendezett Novák Dezső Utánpótlás Tornát Tapolcán. Munkácsi Dávid fiai a döntőben 2-0-ra győzték le a szombathelyi Illés Akadémia csapatát.
Az FTC díjai, díjazottjai: Cooptourist kupa, Mr. Gól-díj
1986-tól a naptári évben elért ferencvárosi gólok szerzőit külön díjazták.
1991-ig a Cooptourist kupát azok a játékosok kapták, akik az FTC díjmérkőzésein a legtöbb gólt érték el adott év január elseje és december 31-e között.
1992-től Mr. Gól diplomát és az emléktrófeát kaptak az Üllői úti gólgyárosok. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2015.II.21. DVSC – Ferencváros: 0-0 (edzőmérkőzés)
Parázs helyzetek igen, gól nem volt a Loki-Fradin
Nyolcból nyolc győzelmet követően Debrecenben már nem tudott nyerni a Ferencváros.
A labdarúgó NB I-ben szereplő Debrecen és Ferencváros egymás ellen zárta téli felkészülési mérkőzéseinek sorát. A találkozó 0–0-s döntetlenre végződött.
Helyünk a kupanap alatt – VI.
Ottó-ötös
Vannak mérkőzések melyeket soha nem feledünk el. Egy életre belénk ivódnak, elfoglalva a legkényelmesebb karosszéket a szívünkben és állandó dobbanással jelzik, ha az agyunk esetleg más felé próbál orientálódni. Vannak akiknek a londoni 6:3 (sajnos már egyre kevesebbeknek), sokaknak a torinói 1:0, vagy a Liverpool felett aratott kettős győzelem… és sorolhatnánk a végtelenségig, hiszen ahányan vagyunk, szinte annyiféleképpen emlékezünk a szépre. Az is kérdés, hogy vajon mi is marad meg az emberben az idők folyamán. Az egész mérkőzés, egy csodás gól, egy remek edzői húzás, esetleg egy legendás riporter csillagokig jutó kiáltása? „Hohó-hohóóó, Vincze Ottó!” – 20 év távlatából még mindig hallom Knézy Jenő rekedtes örömkiáltását mely felért egy kegyelemdöféssel a svájciak számára. Ennyi információ már elég is ahhoz, hogy mindenki rávágja: 1995. szeptember 13., Bajnokok Ligája csoportkör első mérkőzése. De vajon nem méltánytalan az, hogy ha szóba jön az a varázslatos zürichi este, akkor Vincze Ottó parádés góljai és Knézy Jenő halhatatlan közvetítése jut először az eszünkbe? Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Az FTC díjai, díjazottjai: Fair Play-díj
Az FTC szakosztályainak legsportszerűbb sportolója kapta a díjat. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Padtársak tizenegye – Novák Dezső
Schlosser – Novák 7-7
Kovács I. – Novák, Várhidi, Dalnoki – Kovács F., Baróti, Guttmann, Lakat – Illovszky, Hidegkuti, Mészáros
Mielőtt bárki is tétován tárná szét a kezét, vagy esetleg aggódna az egészségügyi állapotom miatt, tudom jól, hogy ilyen összetételben soha nem futott ki a pályára egyetlen csapat sem. Ráadásul a kapus poszton „hibás” is a felállás, hiszen Kovács Imre az MTK (Vörös Lobogó) kiváló jobbfedezete (aki az MTK-val 1964-ben KEK-döntős volt, az Újpest edzőjeként két bajnoki címet is szerzett) talán még gyerekként, a grundon sem állt a kapuban, de mivel Dénes Tamás-Hegyi Iván-Lakat T.Károly, Helyünk a kupanap alatt könyvének Padtársak tizenegye fejezetében a szerzőtrió nem „gondoskodott” arról, hogy az összeállításban kapus is szerepeljen, így Kovács Imrére esett a választásom mint vészkapus. De nem kell aggódni, előtte olyan betonvédelem és középpálya tornyosul, hogy az ellenfél úgy sem jutott volna el a kapuralövésig. Ha még vannak is kisebb-nagyobb gondok az összeállítással, azzal minden bizonnyal mindenki egyetért, hogy a magyar labdarúgás 11 legendás játékosa-edzője került be a „Padtársak tizenegyébe”. Ahogy Kovács Imre nem volt kapus, úgy a padtársak sem valamelyik iskola padjait koptatták (bár Lakat Károly dr., a Tanár úr tarthatott volna órákat), hanem azon a bizonyos „tüzes trónon” ülve vezették csapataikat európai kupadöntőkig.
HOZZÁSZÓLÁSOK