Rudas Ferenc, a velünk élő történelem – 1.

Amikor az álmok összetörnek…

Szerettem volna elkerül­ni, hogy egy személyes (nagyon is személyes, sőt megkockáztatom: ennél személyesebb már nem nagyon lehetne), élménnyel kezd­jem el azt a sorozatot, amely az idén 91 esztendős, minden porcikájában zöld és fehér Rudas Ferenc, holly­woodi filmrendezőért kiáltó életét és futballpályafutását lenne hivatott feldolgozni (feldolgozni a feldolgozhatatlant?…), ám a sors úgy hozta: életünk egy-egy meghatározó ese­ménye annyira összeér, ami ezt lehe­tetlenné teszi.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Rudas Ferenc, a velünk élő történelem – ajánló Lakat T. Károly sorozatához

A 20. század bővelkedett a tudományos és a technikai újí­tásokban, sokat fejlődött az egészségügy, a kultúra fantasztikus alkotásokkal lépett a világ elé, de ezt a századot a példátlan méretű háborúk és népirtások is jellemezték. Könnyebb róla filmet készí­teni, mint átélni – mondta a hí­res olasz rendező, Bertolucci, amikor filmre álmodta a huszadik századot. A 21. század elején már kevesen vannak köztünk olyanok, akik végigélték az előző század örömeit és szörnyűségeit. Ők azok, akikkel ha találkozunk és elkezdenek mesélni az életükről, pillanatok alatt úgy érezzük, hogy velünk együtt él a történelem, hogy mi is részesei vagyunk azoknak az éveknek, melyek örökre megváltoztatták a világot. Ahhoz, hogy ezt a megváltozott világot az utókor is érteni tudja, ezeket a „meséket” meg kell őrizni, le kell jegyezni és nem csak a szí­vünkben, de a pergamenek lapjain is. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Nekik a pálya nem bársonyszék – Gyetvai Lászlót, a válogatott 94 éves korelnökét köszöntötték

„Harminckétszer!” – mondta büszkén a mikrofonba Gyetvai László a Corinthia Hotel Budapest dí­sztermében, miután Magyar Zoltán, a Magyar-Skót Társaság elnöke a Róbert Burns Nemzetközi Alapí­tvány hagyományos bálján, a szombati Burns-est csúcspontjához érve megkérdezte tőle, hányszor koccintottak whiskyvel az 1938-as glasgow-i túrán. A legidősebb magyar válogatott labdarúgó, a Ferencváros egykori balszélsője, a 94 éves öregúr ma már nem tudna föl-le száguldozni az oldalvonal mellett, de jókedve és humora a régi. Nem kellett kétszer kérni, hogy mesélje el, miként is esett, amikor első válogatott mérkőzése után, a mások mellett Bili Shanklyvel felálló skót csapattól elszenvedett 3:1-es vereség után, az esti fogadáson a játékosok felváltva emelték poharukat VI. György király és Horthy Miklós tiszteletére – tizenhatszor-tizenhatszor… Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Az erő hozza ki az erőt

A Ferencváros nehéz napokon van túl: Marbellában négy nap alatt játszott a Dinamo Kijev, a CFR CIuj és a Basel ellen. Korábbi ferencvárosi futballistákat kérdeztünk, szerintük jó-e, ha rögtön a felkészülés elején ilyen terhelést kapnak a játékosok. Ha most nem izzadnak meg a Ferencváros futballistái, akkor soha. Igaz, Marbellában nincs kánikula, sőt a nap is sűrűn eltűnik a felhők mögött, de nem is azért utaztak a fradisták Spanyolországba, hogy a hasukat süttessék – hanem azért, hogy dolgozzanak. Márpedig kemény munkából nincs hiány, elég, ha csak végignézünk az ellenfeleken. Még talán a Barcelonánál is elégedetten nyugtáznák, ha ezekkel a csapatokkal játszanának felkészülési mérkőzéseket, nemhogy az NBI hatodik helyezettjénél. De Ricardo Moniz nem vesztegeti az időt, az biztos, amint megérkezett Dél-Spanyolországba a Ferencváros, rögtön belecsaptak a lecsóba. A zöld-fehérek négy nap leforgása alatt három mérkőzést játszottak, s mindhárom ellenfél a Bajnokok Ligájában indult (igaz, a Basel a csoportkör előtt kiesett, és az Európa-ligában folytathatta). Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1939/40: Quo Vadis Ferencváros? – Irány a 15. bajnoki cí­m!

1939. augusztus 27. Varsó, Hadsereg Stadion. Vitéz Ginzery Dénes szövetségi kapitány dirigálta magyar válogatott, Sárosival és Gyetvaival (plusz két volt zöld-fehér játékossal, Turayval és Toldival) 4:2-es vereséget szenved a lengyel válogatottól. Négy nap múlva, szeptember 1-én, hajnali 4 óra 55 perckor a hitleri Németország hadüzenet nélkül megtámadja Lengyelországot, a danzigi korridor miatt két nappal korábban elrendelt lengyel mozgósí­tásokra válaszul. Ezzel elkezdődik a XX. századi történelmünk második világégése. Vajon a válogatott mérkőzésen a játékosok tudták, hogy már az ajtón kopogtat a halál és a borzalom? A varsói vereség után néhány nappal nem csak a légiriadó szirénái szólaltak meg, hanem a magyar labdarúgás felett is megkongatták a vészharangot. Pedig csak egy év telt el a nagyszerű VB ezüst óta, de 1939-ben egyetlen mérkőzést sem tudott nyerni a válogatott. Vajon mi történt? Korszakváltás vagy a háború szele sodorta a szakadék szélére a magyar focit? És mi lesz a bajnoksággal és mi lesz az egész harmincas éveket uraló Ferencvárossal az 1939/40-es idényben? Bajnoki cí­meinket bemutató sorozatunkban erre keressük a választ. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tapolca, 2026. január 10.

OLDALAK

KATEGÓRIÁK