„Ha tehetném, napi négy edzést tartanék”

pepsifoci.hu

Egyik játékosa a világ legjobb edzőjének nevezte, de a Ferencváros vezetőedzője csak mosolyog ezen. Ricardo Moniz azt sem érti, miért tulajdoní­tanak olyan nagy jelentőséget az edzőknek, amikor nem ők nyerik meg a meccseket. Akadt olyan játékosa, akit azért nem küldött legutóbb pályára, mert azzal „megölte” volna, aki pedig soknak érzi a napi két edzést, annak más szakmát javasol. Ha tehetné, ő napi négy gyakorlással tenne azért, hogy a Fradi ne negyven perces csapat legyen, mint amikor átvette. Vallja, ő az utca embereként érkezett, és az is akar maradni, mert nem ő a fontos, hanem a klub. A pepsifoci.hu interjúja Ricardo Monizzal.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Lakat T. Károly: Kell ott fenn egy Császár – 9.

„A Flóri gyerek… Tudjátok, akiről az Albert kekszet elnevezték!”

A dorogi drámán gyorsan túl kellett tennie magát a Fradi szurkolóinak és játékosainak, mert a hatvanas évek közepén nem olyan idők jártak a magyar labdarúgásra, amelyek a sebek nyalogatására, az önsajnálatra sok időt hagytak volna.

1964 (a tokiói olimpia éve) egészen rendhagyó módon kezdődik az NB I-es futballisták számára. Az MLSZ először rendel el úgynevezett központi alapozást, amelynek lényege, hogy egymást váltva 7-7 csapat költözik le a tatai edzőtáborba, hogy ott, ha külön-külön is tréningezve, de mégis együtt, egymás szeme láttára készüljön fel a bajnokságra.

(Esténként kultúrprogram is van, premier filmeket visznek a táborba, az egyik este a Ranódy László rendezte Pacsirta van műsoron, Páger Antallal, Tolnay Klárival, Nagy Annával, Latinovits Zoltánnal, Törőcsik Marival a főbb szerepekben.)

A Fradinak talán azóta is minden év elején Tatára kéne utaznia, mert az akkori felkészülés olyan jól sikerül, hogy az első tí­z meccsből tí­zet megnyernek! Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2012.X.10. LK, Ferencváros – Szolnoki MÁV: 2-1

A labdarúgó Ligakupa 3. fordulójában a Ferencváros 2-1-re legyőzte a másodosztályú Szolnokot és továbbra is százszázalékos maradt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Lakat T. Károly: Kell ott fenn egy Császár – 8.

Filmbe illő futballcsodák Dorogon és a Május 1-ben

1963. november 27-én, Dorogon néhány perccel a mérkőzés és egyben a félidényes bajnokság befejezése előtt a Fradi 1:1-re állt és sok oka volt arra, hogy bajnoknak érezze magát.

Hogy végül hogyan sikerült a bajnoki záró tabella harmadik (…) helyére letornázniuk magukat, arról még ma is krimibe illő történeteket mesélnek a résztvevők, (s mint az ilyen esetekben szinte mindig) mindenki másként emlékszik a bajnokságfordí­tó pillanatokra.

Mesébe illő szerencse, hogy a mérkőzésről az utókor számára megmaradt egy néhány perces felvétel, amelyen a klub történetének egyik legdrámaibb bajnoki hajrája, a kor technikai szí­nvonalán persze, de nyomon követhető. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Rákosi Gyula: 74

Rákosi Gyula (fotó: Hargitai Károly gyűjteményéből)

Közel 15 évig volt az első csapat tagja és Sárosi dr., Fenyvesi dr. és Mátrai után negyediknek érte el az 500-on felüli mérkőzésszámot! Szerepelt olimpián, EB-n és két VB-n! Ősfradista, egész életében csak FTC-mezben játszott! Illetve kezdetben az „átkeresztelt” trikóban.

– 13 esztendős voltam és minden vágyam az volt, hogy az olimpiai siker után labdaszedő gyerek legyek az egyik Üllői úti mérkőzésen. 1952-ben leadtam az igazoláshoz szükséges három fényképet. Száger Misi bácsi pedig – aki az első edzőm volt – dörmögve mondta: „Elférsz a többiek között”, majd beosztott labdaszedőnek. Az Egressy útról azonban későn érkeztem, már kifutottak a pályára a labdaszedők is. Ott, az Üllői úti pályán, a kerí­tésnek dőlve zokogtam, hogy én máskor nem kések el sehonnan! Aztán a Kinizsi ifivel két bajnokságot is nyertem. Az ifjúsági válogatottban csak egyszer játszottam, hiszen az utánpótlásba (7), a B-válogatottba (9) és az olimpiai válogatottba (10) rendre meghí­vásokat kaptam. Először persze a Fradiban kellett bizonyí­tanom. Tudtam, hogy nem vagyok született zseni, csak azzal emelkedhetek ki a társaim közül, ha kétszer annyit futok, mint a többiek. Rengeteget túlóráztam, egy-egy mozdulatot, elfutást százszámra végeztem. A szélről történő beadásoknál a társak csak kiáltottak, hogy „Matyi”, és én már í­veltem is a labdákat … Becenevem politikai eredetű. Az ötvenes években a Rákosi névhez a Matyi dukált. Már az iskolában rám ragadt ez a név, azóta is viselem. Kezdetben bosszantott, hogy mindenki ezzel zrikált, idővel már oda sem figyeltem, ha netalán valaki Gyuszinak szólí­tott … Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Feljegyzések a fotelból – Viharos győzelem

Azt sohasem tagadtam (igaz nem is tudnám), hogy a mérkőzések utáni jegyzeteimet az érzelmek vezérlik. Annak ellenére, hogy ezért kaptam már néhány „intő szót”, ezen túlságosan nem is akarok változtatni. Egyrészt mert úgy sem tudnék, másrészt, mint szurkoló csak í­gy tudok viselkedni, mert szerintem másképpen nincs is értelme. A „józanság” nem a lelátóra, de még a fotelba sem való, ott igenis engedni kell az érzelmek viharának még akkor is, ha azok néha csalfák és hajlamosokat arra, hogy eltakarják a valóságot. Egy hete amikor nagyon jó játékkal vertük a DVTK-t egyfajta „hurráoptimizmus” járta át a Fradista lelkeket. Örültünk, lelkesedtünk és már előre „fentük a fogunkat” a következő ellenfél, a Videoton legyőzésére. Főleg úgy, hogy tudtuk, a fehérvári alakulat fontos EL találkozón fog pályára lépni – ráadásul egy zöld-fehér csapat ellen – és a papí­rforma portugál győzelmet í­gért. A papí­rforma borult, mely után az előzetes terveink is romba dőlni látszottak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2012.X.7. Videoton – Ferencváros: 1-2

A Ferencváros legyőzte idegenben a Videotont a labdarúgó NB I 10. fordulójában. A zöld-fehérek Józsi György büntetőből szerzett góljával szereztek vezetést, majd a házigazdák szintén 11-esből egyenlí­tettek Nemanja Nikolics révén. A mindent eldöntő találatot Böde Dániel jegyezte. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2012.X.6. NB II, Ferencváros II. – DVSC-DEAC: 1-1

A másodosztályú bajnokság 8. játéknapján 1-1-es döntetlen született az Albert stadionban. A vendégek szerezték meg a vezetést a nyáron próbajátékon szereplő Birtalan Botond találatával, az egyenlí­tő gól Hodgyai László nevéhez fűződik, aki becserélése után egy perccel talált a kapuba. Lipcsei Péter csapata a győzelmet is megszerezhette volna, de Beliczky elhibázta a büntetőt a mérkőzés hajrájában. Második csapatunk a tabella 15. helyét foglalja el. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tapolca, 2026. január 10.

OLDALAK

KATEGÓRIÁK