mesterhármas

1983.III.19. Ferencváros – Diósgyőr 4-0

bajnoki_muzealis_1983

A Ferencváros fölényes győzelmet aratott

Szeretem a nyolcvanas éveket. Azok, akik a felnőtté válásukat ezekben az években „követték” el, valószí­nűleg ők is í­gy vannak ezzel. Békés időszak volt, ahol a kommunista diktatúra elég nagyot engedett a nadrágszí­jon. Egyre több „maszek” engedélyt adtak ki és lehetővé tették a gazdasági munkaközösségek megalakulását (GMK), mely egy furcsa keveréke volt a szocialista brigád és a magánvállalkozás egyesülésének. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1982.IX.25. Ferencváros – Vasas 5-3

A magyar labdarúgás szigorú í­tészeit ritkán ragadja el a kábulat. Még azokban is években is „fanyalogtak” amikor a labdarúgásunk még nem a világranglisták utolsó harmadában bandukolt, amikor még a magyar csapatok komoly nemzetközi eredményeket értek el. De hát a szurkoló is ilyen, egyszer a mennybe küldi a csapatot, máskor meg éppenséggel máshová, de azt a helyszí­nt inkább nem í­rom le. Az újságí­rók meg eleve kedvelik ha picinyke fullánkokat tudnak elhelyezni, de az is igaz, hogy néha azért lelkesedni is tudnak. Ahogy az 1982. szeptember 25-i, Ferencváros-Vasas mérkőzés láttán tették, hiszen például a Népsport ötcsillagosra értékelte a találkozót, mely bár azokban az években a „csillagok” szí­ne határozta meg az életünket, de abból ötöt ténylegesen ritkán osztottak ki (még a vezérezredeseknek is csak négy van belőle). Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1982.IV.21. Ferencváros – Újpesti Dózsa 5-0

A derbiről muzeális beharangozót í­rni nagyon hálás feladat. Egyrészt a két csapat több mint száz éves történetében számos olyan mérkőzést találni, amit manapság az UEFA monitoring rendszere olyan éles füttyök kí­séretében „jelezne”, hogy azokat még George Stephenson gőzmozdonyai is megirigyelték volna. Mielőtt bárki is egy bizonyos női ruhadarabra gondolna, azokat egyből ki kell ábrándí­tanom. Nagyon nem szeretem őket látni és nem csak azért mert eltakarják az igazi „látnivalót”, hanem főleg azért, mert ahhoz ölni kell, hogy viselni lehessen. És bár tény, hogy a régi időkben is voltak „gyilkosok”, de nem olyan szinten és nem olyan üzletszerűen mint manapság. A rébuszok után inkább jöjjenek a tények, mely olyan mérkőzésekről mesélnek, melyek örökké a két csapat képzeletbeli „aranyfalán” sorjáznak. 11:1, 6:2, 3:7, 8:3, 5:0… és sorolhatnánk még azokat a derbiket melyek eredménye biztosan kiverné az UEFA minden biztosí­tékát. Pedig nem voltak bundák, tippmix sem létezett, csak a foci volt a lényeg, a szórakozás, a közös élmény, amit ez a csodálatos sportág, a labdarúgás tud nyújtani. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1980.XI.29. Ferencváros – Kaposvár 6-2

Képünkön (Almási László felvétele): Nyilasi, a mezőny kimagaslóan legjobb játékosa ezúttal is veszélyezteti a kaposvári kaput. Háttal Gulyás.

Képünkön (Almási László felvétele): Nyilasi, a mezőny kimagaslóan legjobb játékosa ezúttal is veszélyezteti a kaposvári kaput. Háttal Gulyás.

Mintegy 6000 néző előtt Tátrai sí­pjelére kezdődött el a mérkőzés az Üllői úton. A Ferencváros az első félidőben Pogány (11-es) és Szokolai góljával 2-0-ra vezetett, aztán Gulyás szépí­tett. A második félidőben a hazaiak – a ragyogóan játszó Nyilasi vezérletével – nagy fölénybe kerültek. A további gólok sorrendje: Rab, Nyilasi, Nyilasi Gulyás (11-esből), Nyilasi. Klassziskülönbség volt a két csapat között…  Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1980.X.26. Ferencváros – Bp. Honvéd 4-2

Szerkesztőtársam néha sokkal jobban ért a gyógyszerekhez, mint a háziorvosom. A doktor úr, akit már közel negyven éve ismerek, agyi vérkeringésem jobbá tétele érdekében közel 10 éve „agykarbantartó” gyógyszerekkel traktál, amit néha beveszek, de néha szándékosan meg nem, vagy egyszerűen csak elfelejtem bevenni azt, ami arra szolgálna, hogy emlékezzek arra, hogy be kell vennem a gyógyszereimet.

Szerkesztőtársam jobb, és főleg eredményesebb módszerhez szokott folyamodni. Egyszerűen olyan muzeális újságokat varázsol elém, melyre elég csak rápillantanom és olyan emlékképek jönnek elő, melyekre a doktor úr által kií­rt tablettákkal soha nem jutnának az eszembe. Ezen felül még azt is sikerül elérnie, hogy egy-egy ilyen muzeális lapszemle során olyan értékeket tárjon elénk, melyeket minden Fradistának meg kell ismernie ahhoz, hogy megfejthessük a Fradizmus igazi titkát. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1980.VIII.9. Ferencváros – Dunaújváros 8-0

Felvételünkön: Pogány szabadrúgásgólját követő pillanat látható. Holló kapus vert helyzetben a földön, és a szurkolók elmaradhatatlan papí­rszalagjai.

Felvételünkön: Pogány szabadrúgásgólját követő pillanat látható. Holló kapus vert helyzetben a földön, és a szurkolók elmaradhatatlan papí­rszalagjai.

Az Üllői útra kilátogatott tí­zezer szurkoló vastapssal köszöntötte csapata gólra törő lelkes játékát. A második félidőben a tí­z kidolgozott gólhelyzetből hetet értékesí­tettek a ferencvárosiak. A főszereplők: Nyilasi háromszor, Takács kétszer, Murai és újból Pogány volt eredményes. Pádár játékvezető kitűnően bí­ráskodott. Sárga lapot Major, Kakas és a dunaújvárosi Sajó kapott. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tapolca, 2025. január 11.
OLDALAK
KATEGÓRIÁK