Nyilasi Tibor
1980.III.15. Ferencváros – STC 1-0
Huszonkétezer néző közepes színvonalú mérkőzést és egyetlen gólt láthatott a villanyfényes mérkőzésen. Számos gólhelyzetet dolgozott ki a hazai csapat, de ezeket sorra elügyetlenkedték a rosszul koncentráló csatáraik. Vigaszt csupán Nyilasi Tibor visszatérése, remekbe szabott gólja, és harcos játéka nyújtott. Szávó játékvezető hiba nélkül bíráskodott. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Siker egy előmérkőzésen
Az esős idő ellenére hatezer ember állta körül az Üllői úti edzőpályát, ahol a tartalékcsapatok mérkőztek. A nagy érdeklődést Nyilasi Tibor játéka váltotta ki. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1979 – CSAPAT nélkül – nem megy
1979. február 28., Budapest, Üllői út, MAGYAR OLIMPIAI VÁLOGATOTT – EINTRACHT FRANKFURT 2:0 (Olimpiai válogatott mérkőzése)
Góllövők: Pogány, Szokolai
Magyarország: Csepecz (Tatabánya) – Tepszics (FTC), Varga (STC), Judik (Dunaújváros), Péter (ZTE) – Pásztor (Békéscsaba), Rab (FTC), Izsó (Vasas) – Szokolai (FTC), Fülöp (MTK-VM), Pogány (FTC)
Csere: Kovács (), Szoó (STC) Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Nagycsapatok válsága
Nyilasi visszavonult
Egyedülálló – a már sok vihart megért magyar labdarúgás történetében is – Nyilasi, a jelenlegi legjobb játékos visszavonulása. Kétségtelen, hogy ehhez mindenkinek joga van, a labdarúgás nem kötelező. Mégis szokatlan, hogy egy tehetséges ember, ilyen fiatal korban lemond arról, amit annyira szeretett, s amelyben oly sok sikert ért el. Lehetséges, hogy gyengébb idegzete, akaratereje játszik közre ebben a korai búcsúban, de bizonyos, hogy körültekintőbb, okosabb vezetés esetén – nem kellett volna ennek bekövetkeznie. Csak sajnálni lehet, hogy ilyesmi a magyar futballban előfordulhat. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1979.X.6. Ferencváros – Rába ETO 5-2
„A szélsőjáték olyan képesség, amely a szélek használatát preferálva teremt gólhelyzeteket.” Ez a rövid, de nagyon is lényegre törő megállapítás egy korabeli angol football-könyvből való és bár több mint száz évvel ezelőtt íródott, de a mai napig alapja a labdarúgásnak. Még akkor is, ha manapság a szélsőjáték átértékelődött egy kicsit, a jelen focijában már sokkal szabadabbak a posztok mint régen. Emlékszem ifista koromra, az edzőnk, Pali bácsi a két szélsőnek mindig külön feladatot adott az edzések után. A vonalkijelző „kézi-készülékkel” többször végig kellett pásztázniuk az oldalvonalon, hogy örökre az agyukba véssék: a szélsőnek az olyan, mint a gyalogosnak a zebra. Csak ott közlekedhet és mikor véget ér a vonal, akkor be kell adni a labdát. A többi meg már az érkező csatárok dolga. A Ferencvárosi labdarúgás története a kezdetektől jobbnál jobb szélsőkkel ajándékozta meg a szurkolókat: Táncos, Budai, Szőke, Pusztai. A Fradi történetét jól ismerők a nevek olvasván minden bizonnyal nekem szegeznék a kérdést: miért csak jobbszélsőket soroltam fel? A „megfejtést” a mai muzeális bajnoki beharangozónk adja. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1979.IX.29. Vasas – Ferencváros 1-1
Az első húsz perc kivételével a Vasas játszott jobban, de az „abszolút” gólhelyzetek mégis a Ferencváros játékosai előtt alakultak ki. Lendületes húsz perc után ugyanis a zöld-fehérek rohamai lankadtak, és a Vasas jött lendületbe. Kisst Jancsika csak szabálytalanul tudta tartani, az angyalföldi középpályások sokat és gyorsan mozogtak, ebben Váradi, Zombori és ameddig bírta, Rixer járt elöl jó példával. Mégis a Ferencváros szerezte meg a vezetést, mert Ebedli tökéletesen csavarta középre a labdát szabadrúgásból, Mészöly csúsztatása pedig megdermesztette az egész Vasas-védelmet, mindnyájan csak álltak és nézték, ahogy Nyilasi befejeli a labdát a kapuba. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1979.IX.26. Ausztria – Magyarország 3-1
1979.IX.22. Ferencváros – Újpesti Dózsa 7-1
Gólzápor a Népstadionban
A bosszú soha nem jó tanácsadó. Elvakítja az embert, kiszakítja abból a közegből mely gondolkodóvá és érzővé tette. A történelem is számtalan példával bizonyította, hogy a bosszúnak csak vesztesei vannak. Ettől függetlenül a sérelmeinket sem szeretjük viszonzatlanul elraktározni. Ha most félretesszük az általános normákat és kiszakítjuk belőlük a sportot, maga a szó is finomabbá válik és más értelmet kap. A média is előszeretettel használja a „bosszút állt”, a „bosszúra szomjaznak” kifejezéseket, melyek hallatán senki sem csak az igazi harcmezők kegyetlen pusztításaira gondol. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1979.IX.15. Ferencváros – Videoton 2-2
Emlékezetes kilencven percet láthatott a sóstói stadion tizenötezer nézője Fehérvárott. Hatalmas csatában osztoztak a pontokon a csapatok úgy, hogy a vendégek már kétgólos előnnyel álltak fel a második félidőben, Nyilasi és Pogány jóvoltából, de a hajrában Baranyi és Burcsa kiegyenlített. Egy kattintás ide a folytatáshoz....