ABDI-tól – DZURJÁK-IG

Bródy Sándor

Bródy Sándor

A szorgalmas, lelkes játékos fedezetet játszott. Bródy nem kiemelkedő képességeivel, hanem roppant szorgalmával, fáradhatatlan, mindenkor a csapat érdekeit szolgáló játékfelfogásával emelkedett a legjobbak közé. Nem volt olyan gyenge ellenfél, aki ellen Bródy nem teljes erőbedobással, szí­vvel-lélekkel küzdött volna.

Amikor felvette az FTC-mezt, csak a győzelemre, a csapat első sikerére gondolt. A közepes termetű, izmos játékos kitűnően fejelt és jól szerelt. A támadósort rendszerint hosszú hosszú átadásokkal igyekezett előrelendí­teni.

Feltűnően hamar megkopaszodott. Néhány játékostársa szerint azért, „mert szí­vesebben továbbí­totta a labdát fejjel, mint lábbal”. Tény, hogy fejjátékát társai közül talán csak Károly Jenő múlta felül.

Társai rendkí­vül szerették, egy ideig csapatkapitány és, mint rangidős, amatőr edzőként is működött. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Csajka Sándor

Ha elfelejt beállni a kapuba védeni, bajt csinál, mert nincs ott; ha meg beáll, akkor az a baj, hogy ott van. Tegnap is az első gól után, amikor a Franzstadt úgy támadott, beeresztett egy guruló labdát. Mély csend követte a szomorú eseményt, amelyet csak egy zöld-fehér hadseregbeli sóhajtása tört meg, mondván: Hogy lehet ilyen lyukas Csajkát használni?

(Sporthí­rlap, 1921)

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

dr. Dékány Ferenc

Dr. Dékány Ferenc

Mindössze két játékosról tudunk a Ferencvárosban, aki átfutballozta a klub történetének legí­nségesebb, leggyászosabb korszakát, az 1950 és 1960 közötti „sötét” időszakot. Az egyik Dalnoki Jenő, a másik pedig a szurkolók által előszeretettel csak Pofinak hí­vott dr. Dékány Ferenc, aki 1961-es visszavonulásáig, a gárda szí­ve, lelke, motorja volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A Békés fivérek

Békés Géza

Friedmann Simon Tűzoltó utcai vaskereskedő négy fia szorgoskodott a klub körül a századfordulón. Arthur, Géza, Gyula és Róbert mind az FTC, mind az MLSZ megalakulásában részt vettek. Édesapjuk tagja volt az FTC választmányának. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Dombai András: 70

Dombai András

Igazi labdarúgócsaládból származik a Ferencváros kapusa. Generációk sora erősí­tette a tatabányai labdarúgást.

Az 1976 nyarán Tatabányáról igazolt kapus bemutatkozása az FTC 1000.  Ülllői úti mérkőzésére esett! Mindez 1977 májusában történt, és egy év múltán Dombai már ismét a bányászváros csapatában viselte a kapusmezt.

Egykori kapusunk í­gy nyilatkozott pályafutásáról: Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Budai László

budai-laszlo-6A sok sikert aratott „arany­csapat” jobbszélsője Kocsis Sándorral együtt világ­hí­rű szárnyat alkotott. Kettőjük összeszokottsága (szinte minden edzés után még vagy egy órát gyakorolta a hí­ressé vált ferencvárosi jobbszárny ezt a specialitását) min­taszerű volt. Szinte egymás gondolatait is ismerték. A zömök, lendületes, bátor labdarúgó nagy gyorsasága kitűnően érvényesült ebben a környezetben. „Behunyt szemmel” is tudta, hogy Kocsis mikor és hová í­veli vagy lövi eléje a labdát, amellyel azután villám­gyorsan elszáguldott — akár az alapvonalig. Pontos beadásaival — amelyekből társai, főleg Kocsis, sok gólt értek el — mesterien értett a támadások ered­ményes befejezéséhez. Erőteljes lövéseivel gyakran veszélyeztette az ellenfél kapuját. Roppant hasznos, fáradhatatlan, a mezőnyben is nagy munkát vállaló játékos volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tapolca, 2026. január 10.
OLDALAK
KATEGÓRIÁK