LABORCZFALVI-tól – RUTTKAY-ig
Payer Imre
Payer volt az FTC vidékről igazolt első játékosa. 1910-ben Győrből került az FTC-be és rövid időn belül beváltotta a vezetők és a szurkolók reményeit. Az első nemzetközi színvonalú magyar hátvédpárban, a Rumbold-Payer kettősben ő képviselte az erőt és a lendületet. Kitűnően egészítette ki Rumbold ésszerű, technikás játékstílusát. Gyorsan, határozottan szerelt. Hatalmas felszabadító rúgásai, félelmetes erejű lövései egyaránt tekintélyt szereztek neki. Gyakran 50-60 méterről is megcélozta az ellenfél kapuját. Nemegyszer – sikerrel. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kúnsági (Ruprich) László
Ruprich „Cila” édesapja jó nevű akadémiai műasztalos volt, aki többek között a Budavári Mátyás-templom, a kassai dóm, vagy az Üllői úti Örökimádás templom belső faberendezését készítette, egyben a Magyar Iparművészeti Társaság egyik vezető személyisége.
Gyára az Üllői út és Kisfaludi utca sarkán, a laktanyával szemben volt, ide született László is, 1903-ban, negyedik gyerekként. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Nacer Bouiche: 60
Algériában a JS Kabylie csapatával többször nyert bajnoki címet, háromszor gólkirály is volt. Hazája színeiben sokszoros válogatottnak mondhatja magát, tagja volt az 1990-ben Afrika Kupát nyert válogatottnak is.
„Naszi” a francia Red Star csapatán keresztül érkezett az Üllői útra, majd ide is tért vissza. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Mácsay András
1925 szeptemberében a BTK csapatától igazolt az FTC-hez. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Mészáros Józsefre emlékezünk
1957. március 17-e volt. Az első alkalom, hogy újra Fradiként játszhatott 1949 óta a Fradi bajnoki mérkőzést. Az előmérkőzés zajlott, szép játékkel laposra vertük a SZEAC csapatát. Ha módom volt, mindig úgy mentem ki, hogy az előmérkőzésen a tartalékokat is lássam. Feltűnt, hogy a 10-es számú játékosunk – aki nem klasszikus balösszekötőt, hanem valahonnan a fedezetek vonalból irányította a játékot. A labdáinak szeme volt, olyan 40-50 méteres indításokat láttam tőle, hogy csak bámultam. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Mátrai Sándor
Orosházáról, mint válogatott atléta került az Üllői útra!
Eleinte még tagja (később aztán kikerült) volt a helsinki olimpiára készülő 4×100-as futóváltónak (10.9 másodperc volt a legjobb ideje!), valamint távolugróként (egyéni legjobb: 699 cm) és magasugróként (egyéni legjobb: 183 cm) is jeleskedett.
Magna néven érkezett az Üllői útra és csak később, a futballcsapat tagjaként „keresztelték” el Mátraira! A „keresztapa” Gulyás Géza, csapat kapusa volt.
Amikor felvették a TF-re, a szabályok szerint át kellett volna mennie a főiskolára. Atlétikában volt, futballban viszont nem volt I. osztályú csapata a TF-nek, így futballistaként maradhatott a Kinizsiben.
A magas, hosszú lábú, tehetséges atlétapalántából másfél évtized leforgása alatt sokszoros válogatott labdarúgó lett. Gólerős középcsatárként kezdte élvonalbeli pályafutását. Hamarosan kiderült, hogy a hátvédsorban (középen és jobb oldalon is) egyenletesebb, hasznosabb teljesítményre képes. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A Malaky fivérek
Malaky Mihály
Malaky Mihály (tanító, iskolaigazgató, 1880 – 1932. március 25., Budapest): Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Patkós Csaba: 55
Az Erdélyből igazolt középpályás két idényben szerepelt az első csapatban.
Az 1991/92 évi bajnokcsapatban 10, az 1990/91 évi kupagyőztes csapatban 2 mérkőzésen lépett pályára. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Eugene Neagoe: 55
Kétszer is leigazolta a Ferencváros a román csatárt.
Először 1992 februárjában a grazi Sturm ellen lépett pályára, de ekkor még nem kapott játékengedélyt.
1994 tavaszán mutatkozott be a magyar élvonalban a Vasas színeiben. Érdekesség, hogy egyetlen találatát egy olyan mérkőzésen szerezte, ahol két ferencvárosi kedvenc, Dzurják és Nyilas is a kapuba talált (Vasas – Vác: 2-2). Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Nagy Sándor: 55
1977-ben lett a Ferencváros játékosa, majd végigjárta a korosztályos csapatokat. 1987 tavaszán mutatkozott be az „egyben” Dalnoki Jenő kezei alatt, aki hamarosan szorgalmazta „átigazolását” a tartalékok közül az első csapat keretébe.
1988 májusában Tatabányán játszotta első bajnoki mérkőzését a szélsőhátvéd.
Élete második NB I-es meccsén már a Fradi ellen szerepelt, ugyanis időközben bevonult katonának. Katonaidejét a Bp. Honvédnál töltötte le, ahol kupagyőztes-, és bajnokcsapat tagja volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
