LABORCZFALVI-tól – RUTTKAY-ig
Rázsó Mór
Kitűnő képességű, ötletesen, könnyed stílusban játszó jobbszélső volt. Gyors elfutások után mesterien készített elő helyzeteket társai számára. A fürge Mucinak becézett játékos a közelharcokat kerülte.
Az Ékszerészek csapatától igazolt játékos a kapura nemigen jelentett veszélyt, mutatja az is, hogy a Fradiban négy év alatt mindössze 22 gólt szerzett. Egy gólja viszont sporttörténeti értékű: az Üllői úti pályán ő lőtte az első KK-gólunkat, amely egyben győztes gólt is jelentett: FTC-Admira 1:0! (1928. szeptember 14.) Ezen a meccsen egyébként csak mint tartalék szerepelt, végül beállították – góljára így emlékezett: Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Papp Lajos László
Kétlábas, jó fizikumú, gyors, könnyed mozgású hátvéd volt. Nagy tehetségként tűnt fel. A Fradiban egy évtizeden át játszott, egy időben csapatkapitány is volt! Eljutott a dél-amerikai túrákra (1929, 1931), tagja volt a 100%-os bajnokcsapatnak és résztvevője volt legendás KK-meccseknek is.
Mindezt egy 1927-ben történő súlyos lábtörésének köszönhette az egy évvel korábban a válogatottban is bemutatkozó hátvéd. A furcsa tény magyarázata: az FTC helyette Kalmár Jenőt adta kölcsönbe az ETC-nek, és az erzsébetiek éppen a lábtörés miatt nem adták vissza a Fradinak Kalmár Jenőt, aki a Hungáriában folytatta nagyszerű pályafutását. Pedig igazi Fradi nevelés volt… Papp tehát a Fradiban maradt és állandó, megbízható hátvédet nyert vele a Ferencváros. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Mucha József: 70
Az NB II-es Dorogból érkezett. 18 évesen mutatkozott be a Ferencváros első csapatában egy SBTC elleni idegenbeli győztes mérkőzésen. Az 1970-es tavaszi bajnokágban már stabil kezdőjátékos Kalocsay Géza csapatában (a szezon végén a bajnoki döntőben az Ú. Dózsával szemben maradtak alul az oda-, visszavágós párharcban).
A következő, már újra őszi-tavaszi rendszerben lebonyolított bajnokságban az összes mérkőzésen pályára lépett Csanádi Ferenc ezüstérmes együttesében.
1970-ben a Videoton ellen szerezte első élvonalbeli találatát. A Népstadionban 1-0-s FTC vezetésnél történt a 83. percben: Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Major Ferenc: 65
Szülővárosában, a MOTIM TE színeiben kezdte pályafutását, innen került Dorogra, ahol az NB I-ben is bemutatkozott 1976 augusztusában a ZTE elleni mérkőzésen.
1977 nyarán igazolt a Fradiba a bányászvárosból. A védő a Bp. Honvéd ellen debütált tétmérkőzésen a csapatban, majd egy hónappal később első zöld-fehér gólját is megszerezte: a magyar kupában az alacsonyabb osztályú Szabadegyházi Kinizsi ellen talált a kapuba. A következő szezonban a KEK sorozatban is mattolta az ellenfél kapusát a svéd FF Kalmar elleni 2-0-s mérkőzésen. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Magda Béla
Ügyesen szerelő, kitűnőn passzoló, megbízható, taktikailag is képzett, fegyelmezett labdarúgónak bizonyult. A védelemben és a támadásban azonos értékű játékot nyújtott. Különösen pontos, ötletes átadásaival tűnt ki. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Ormai Ferenc: 85
A Kőbányai Drasche csapatában kezdte pályafutását. Innen a Debreceni Honvédhoz, Palotás István edző csapatába került, aki megtalálta a számára legmegfelelőbb posztot, a védelem közepén. Ezután a Budai Spartacusba igazolt, ahonnan az NB II-es válogatott tagja lett. Ekkor figyelt fel játékára Mészáros József, aki 1962-ben leigazolta a Fradiba. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Pintér Attila: 55
Salgótarjánban kezdett futballozni, serdülő évei alatt rövid időt töltött az FTC-nél. Tizenhat évesen már az Üveggyár felnőtt csapatában játszott, aztán másfél évet töltött el Balassagyarmaton a területi bajnokságban. Még ifistaként volt a Bp. Honvéd játékosa, majd visszatért szülővárosába.
A Síküveg csapatából válogatta be Bicskei Bertalan, az 1984-es EB-győztes ifi-válogatottba. ’85-ben ugyancsak meghatározó tagja volt az U20-as világbajnokságról veretlenül kieső magyar válogatottnak illetve az egy évvel későbbi kontinenstornán bronzéremig jutó U21-es válogatottnak is.
1984 nyarán igazolta le a Ferencváros, azonnal a megfiatalított csapat alapembere lett. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Igor Nicsenko: 50
Szovjet, majd ukrán élvonalbeli csapatok után került Magyarországra. 1995 nyarán igazolta le a Stadler gárdája. Hamar igazolta, hogy jó választás volt, hiszen az akasztói gárdában sorra rugdosta a gólokat, majdnem egygólos átlagot tudott felmutatni az élvonalban.
Ez is illetve Stadler József zöld-fehér szimpátiája is kellett ahhoz, hogy a csatár a főváros IX. kerületébe szerződjön 1996 telén.
A Fradiban is igazolta, hogy mestere a góllövésnek. A bajnokcsapatban 10 gólt (háromszor duplázni is tudott: Békéscsaba, Győri ETO, PMFC) szerzett, 14 tavaszi találkozón. A szezont az NB I-es góllövőlistájának élén zárta, ezzel az FTC utolsó gólkirályának mondhatja magát.
A következő idényben 24 bajnoki találkozón 15 gólt szerzett. Ismét három NB I-es találkozón ért el két gólt: (Kispest, Újpest, ZTE). Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Németh Miklós: 75
Ifi-válogatott csatárunk 1962 nyarán a Transvill csapatától még ifjúsági játékosként került az Üllői útra és gólerejével hívta fel magára a figyelmet.
A Fradi felnőtt csapatában is sikerrel debütált, a szurkolók is nagyon szerették. 1965-ben, a VVK győztes Fradiban (!) élete első három bajnoki meccsén két gólt is szerzett! Az ellenfelek az MTK, Újpest és a Vasas voltak …
Pályafutásának ebben a szakaszában 33 gólt szerzett 47 pályára lépése alkalmával, mégse tudott gyökeret ereszteni a csapatban, így két évre Salgótarjánba került.
1969-került visszatért és, hogy nem felejtette el góllövő tudományát azonnal igazolta, hiszen a Haladás ellen két gólt is rúgott. Sőt 1969. április 30-án a Népstadionban az Eger elleni találkozón (a Fradi 6:2-re győzött) mesternégyest is szerzett bajnoki mérkőzésen.
Rácz László: 60
A kárpátaljai Fancsikán látta meg a napvilágot. 1981-ben került a Dinamo Kijevhez. A szovjet élcsapattal három bajnoki aranyérmet, négy kupagyőzelmet és 1986-ban KEK trófeát szerzett. Tagja volt az 1988-ban EB döntőig menetelő szovjet válogatottnak. Kölcsönjátékosként megfordult a spanyol Espanolban is.
Régi vágya volt, hogy Magyarországra szerződjön. Korábban, amikor a Dinamo átutazott Magyarországon, rendre az Üllői úton edzettek, így Rácz már csak ezért sem volt ismeretlen a ferencvárosi vezetők előtt.
Már 1990 őszén szerették volna leigazolni a játékost, de a procedúra elhúzódott. Időközben egy megfázás után súlyos komplikációk léptek fel nála. A szovjet egészségügyi állapotokra majdnem ráment az egészsége. 1991 februárjában érkezett az Üllői útra. Ekkor úgy tűnt: meggyógyult. Aztán hamarosan kiderült, azaz, hogy nem derült ki semmi. Vizsgálat, vizsgálatot követett, közben a tavaszi idény is véget ért, a középpályás azonban nem tudott pályára lépni.
Teljes volt a bizonytalanság. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
