LABORCZFALVI-tól – RUTTKAY-ig

Eugene Neagoe: 55

Kétszer is leigazolta a Ferencváros a román csatárt.

Először 1992 februárjában a grazi Sturm ellen lépett pályára, de ekkor még nem kapott játékengedélyt.

1994 tavaszán mutatkozott be a magyar élvonalban a Vasas szí­neiben. Érdekesség, hogy egyetlen találatát egy olyan mérkőzésen szerezte, ahol két ferencvárosi kedvenc, Dzurják és Nyilas is a kapuba talált (Vasas – Vác: 2-2). Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Nagy Sándor: 55

Nagy Sándor1977-ben lett a Ferencváros játékosa, majd végigjárta a korosztályos csapatokat. 1987 tavaszán mutatkozott be az „egyben” Dalnoki Jenő kezei alatt, aki hamarosan szorgalmazta „átigazolását” a tartalékok közül az első csapat keretébe.

1988 májusában Tatabányán játszotta első bajnoki mérkőzését a szélsőhátvéd.

Élete második NB I-es meccsén már a Fradi ellen szerepelt, ugyanis időközben bevonult katonának. Katonaidejét a Bp. Honvédnál töltötte le, ahol kupagyőztes-, és bajnokcsapat tagja volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Mészöly Pál: 65

Mészöly Pál

A labdarúgás nem állt távol a családtól, hiszen a papa, id. Mészöly József a BVSC kapusa (és a későbbi remek Fradi-hálóőr, Aczél vetélytársa) volt az ’50-es évek végén.

A bátyja, József ugyancsak a Fradi igazolt játékosa volt.

A kisebbik Mészöly-fiú, az ÉPGÉP csapatából került a Fradi serdülőbe. Tehetsége hamar megmutatkozott, í­gy már ekkor is felfelé játszott. Az ifiben Rákosi Gyula volt az edzője, majd 19 esztendősen mutatkozott be a Fradi első csapatában Brnoban egy KK mérkőzésen. Aztán az angyalbőr (a Kossuth KFSE-ben Budai Laci bácsi volt az edzője, mint oly sok Fradistának) és egy súlyos sérülés hátráltatta pályafutásának mihamarabbi felí­velését. Az 1978/79-es szezontól vált a csapat alapemberévé, két éven át meghatározó tagja volt a Ferencváros támadóalakzatának. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Polgár Gyula

Polgár Gyula

A kitűnő alakú, erős fizikumú Polgár a legsokoldalúbb labdarúgóink közé tartozott. A válogatott csapatban hét szerepkör­ben is játszott. (A hátvédhármas mindhárom, a két szél­sőfedezet, továbbá a középcsatár és balösszekötő he­lyén.) Tulajdonképpen csatárnak indult, de Korányi I emlékezetes lábtörése alkalmával (1933-ban az 1:0-s olasz—magyar mérkőzésen) kiderült, hogy a védelem­ben sokkal jobban érvényesülnek kitűnő adottságai. A roppant gyors „Drumi” mindkét lábbal nagyszerűen rúgott és pompásan fejelt. Kifogástalanul szerelt, jól indí­tott és veszélyesen lőtt kapura is. A második világ­háború idején a korszerű labdarúgás útjára lépő ma­gyar válogatott első nemzetközi szí­nvonalú középhát­védje lett.

Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Mészáros József

meszaros-jozsef-5Mészáros József (1923. január 16., Pestszenterzsébet – 1997. április 21., Budapest) a Pesterzsébeti MTK (1938-40), a Kispest (1940-48: 203 bajnoki / 112 gól), a Ferencváros, az ÉDOSZ, a Bp. Kinizsi (1948-54: 136 bajnoki /30 gól; egy bajnokcsapat tagja), a Bp. Vörös Meteor majd újra a Ferencváros (1957) csatára 1948-ban egy alkalommal játszott a válogatottban és kétszer volt eredményes.  Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Rázsó Mór

Kitűnő képességű, ötletesen, könnyed stí­lusban játszó jobbszélső volt. Gyors elfutások után mesterien készí­tett  elő helyzeteket társai számára. A fürge Mucinak becézett játékos a közelharcokat kerülte.

Az Ékszerészek csapatától igazolt játékos a kapura nemigen jelentett veszélyt, mutatja az is, hogy a Fradiban négy év alatt mindössze 22 gólt szerzett. Egy gólja viszont sporttörténeti értékű: az Üllői úti pályán ő lőtte az első KK-gólunkat, amely egyben győztes gólt is jelentett: FTC-Admira 1:0! (1928. szeptember 14.) Ezen a meccsen egyébként csak mint tartalék szerepelt, végül beállí­tották – góljára í­gy emlékezett: Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Lipcsei Péter: 47

A Ferencvárosi labdarúgás több mint száz éves történelme során szinte minden évtizednek megvoltak a meghatározó játékosai. Olyanok, akik a játékukkal, a góljaikkal, a Fradihoz fűződő viszonyukkal örökre beí­rták magukat a történelmünk lapjaira. A legtöbbjüket sajnos csak a videókon láthattuk játszani, vagy emléküket a megsárgult újságok hasábjain tudjuk ápolni, de mivel az emlékezet megőrizte őket a jövőnek, soha, de soha nem merülhetnek a feledés homályába.

Azt, hogy szerencsés korban születtünk-e, nehéz eldönteni, de ahogy az elején í­rtam, minden kornak megvoltak és megvannak a legendás alakjai, akik közül néhányan olyan helyet ví­vtak ki maguknak, mely ténylegesen örökké belé fog ivódni minden Ferencvárosi szurkoló szí­vébe. Lipcsei Péter ilyen helyet foglal el aki szinte egybeforr a Ferencvárossal. Peti pályafutása, góljai, kiállása a Fradiért a nehéz időkben, példát mutat a három E betű igazi értelmének.  Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Tapolca, 2027. január 9.
OLDALAK
KATEGÓRIÁK