Sportolók
A kis Taki jelentkezik
Híresről lehet szó
Ki lesz a gólkirály?
Szeretet, rajongás és alázat
„… ha ezt nem tudjuk, akkor meg kell tanulnunk!”
A csapat legfiatalabb tagja: Pölöskei Gábor
A bizalmatlanság megbéklyózza
„Nem szeretek köntörfalazni…”
A kapocs életre szól
„Az ember vagy jól csináljon valamit, vagy sehogy”
Régi mesékre emlékszel-e még? … Emlékszel-e a sikerekre, a kudarcokra… a diadalokra és csalódásokra? A neked játszott Himnusz hangjaira? Van-e még tűz a parázs alatt?
A szurkoló számára – akit mindig új sikerek lelkesítenek – te már történelem vagy. De benned — él-e még a múlt?
Farkas János. Egy – ma már tudjuk – nem is olyan rossz korszak kiemelkedő játékosegyénisége volt. Tizenhat évesen került a Vasasba, 18 évesen a válogatottba. Csak körülbelül tudja, hányszor repülte át egyesületi csapatával, s a nemzeti színek képviseletében az Óceánt; ott volt a chilei és angliai világbajnokságon, aranyérmet akasztottak a nyakába az 1964-es tokiói olimpián, bronzérmet a spanyolországi EB-n. A Vasassal négyszer nyertek bajnokságot, négyszer KK-t, s egyszer bekerültek a BEK-döntőbe (ahol az akkor világhírű Internazionalétől szenvedtek vereséget), nyertek nagy tornákat.
És huszonnyolc évesen befejezte sportpályafutását. Egy kattintás ide a folytatáshoz....