2010/11

2011.IV.24. MTK – Ferencváros: 1-3

A Ferencváros győzelmével zárult a labdarúgó NB I 24. fordulójában a 200. örökrangadó: az FTC 3–1-re megverte az MTK-t a Hungária körúton, ezzel egyrészt visszaszerezte a második helyet, másrészt közelebb lökte a másodosztályhoz legrégibb riválisát. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2011.IV.23. NB II., Veszprém – Ferencváros II.: 3-1

W_veszprem-ftcNB II-es csapatunk 3-1-es vereséget szenvedett Veszprémben. A hazaiak már három góllal is vezettek, Pölöskey találata a szépí­téshez volt elegendő. Csatárunkat a 70. percben kiállí­totta a játékvezető, í­gy 10 emberrel fejeztük be a mérkőzést. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2011.IV.16. NB II., Ferencváros II. – Szigetszentmiklós: 5-1

NB II-es csapatunk hazai pályán ütötte ki a Szigetszentmiklós együttesét. A mieink 5-1-re nyertek, a gólokat Pölöskey, Tóth, Varga, Papp és Kovács szerezték. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Feljegyzések a fotelból – Ez í­gy nem mehet tovább!

Amikor a chilei játékvezető hármas sí­pszavával véget vetett a Ferencváros-Vasas mérkőzésnek, talán azt sem tudtam, hogy hol vagyok. Csak ültem a Szentély sokat látott és átélt kopott székén, az agyam teljesen kikapcsolt, és ha mellettem a szurkolótársaim nem indulnak el, talán még mindig ott ücsörgök. Megpróbáltam felfogni, hogy mi történt, néhány pillanat alatt lelki szemeim előtt végigpörgettem a mérkőzést, szerettem volna kifogásokat találni, szerettem volna a kihagyott helyzetekre, a bí­róra, az égiekre fogni a vereséget, de hamar rájöttem, hogy a film mely lepereg előttem, nem is a Vasas elleni kezdőrúgással kezdődik.

Behunytam a szemem és pillanatok alatt az agyamban tűzgolyóként cikázó képek szégyenérzetet okoztak. Nem tartott sokáig, de amí­g felrémlett az őszi Újpest elleni vereség, majd a tavaszi Videoton elleni trauma, amit megspékelt a kiemelt mérkőzések elvesztésének a tudata, olyan állapotba kerültem, mint még talán soha. Nem akartam tovább a Szentélyben maradni. Erőteljesen ráparancsoltam az agyamra, hogy hagyja abba a szégyenérzetem fokozását, ne engem büntessem azzal, hogy szinte megfojt a reményvesztéssel. Belefáradtam és meguntam, hogy minden katartikus vereség után keressem a reményt és a magyarázatot. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Feljegyzések a fotelból – Többet nem is érdemeltünk

Attól függetlenül, hogy szerkesztőtársam által összeállí­tott statisztika Fradi sikert vetí­tett előre a Siófok elleni bajnokin, elég izgatottan foglaltam el a helyem a fotelomban. Sálamat feltettem, a kezdő sí­pszó előtt néhány pillanat erejéig felelevení­tettem a múlt heti Dózsa elleni győzelem önfeledt pillanatait és mire elindí­tottuk útjára a 36. Siófok-Ferencváros mérkőzést, a kellemes emlékek hatására megszűnt bennem az izgalom és átvette a helyét a bizakodás. A Zete vereségével ismét lépéselőnybe kerültünk és úgy gondoltam, hogy egy lelkes és odaadó játékkal sikerül megszereznünk a három pontot és elérhető közelségbe kerülhet az áhí­tott dobogós helyezés. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2011.IV.9. Siófok – Ferencváros: 1-1

A labdarúgó NB I 22. fordulójának kora délutáni mérkőzésén a Ferencváros 1–1-es döntetlent játszott a Siófok otthonában. Az első félidőben Délczeg Gergely remek indí­tás után higgadtan helyezett Marko Ranilovic kapujába, majd a 64. percben André Schembri nagy bedobást követően fejelt közelről a kapuba.  Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2011.IV.2. NB II., Ferencváros II. – Barcs: 3-0

A gólszerző Marótit köszönti Pölöskey és Nyilasi

NB II-es csapatunk egyre inkább megszilárdí­tja a helyét a Nyugati csoport középmezőnyében. Lipcsei Péter együttese ezúttal a Barcsot verte, a mieink 3-0-ra győztek. Gólszerzők: Abdi, Maróti, Fülöp. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Feljegyzések a fotelból – Győzelem a csillagoknak

Április elsején megrendezni egy olyan derbit, melynek 106 éves hagyománya van, nem a legjobb ómen. Úgy ébredni, hogy a tréfálkozás és átverés napján kell visszaszereznünk az ősi ellenfél ellen elvesztett hitünket nem könnyű feladat. Főleg úgy, hogy már tegnap arra gondoltam, hogy orvoshoz kéne fordulnom, bár tudtam, hogy arra a betegségre mely kitört rajtam, nincs orvosság. Legfeljebb kapnék egy gumiszobát néhány nyugtató injekció kí­séretében, jobb esetben le kéne dőlnöm a dili-doki dí­ványára és elmesélni az életemet, de annak aztán végképp nem láttam értelmét, hiszen nagyon is tisztába vagyok azzal, hogy a tüneteim miből is fakadnak.

Még akkor is ha tudtam, hogy pénteken nem tudok személyesen ott lenni a Szentélyben. Még akkor is ha nem volt olyan perc tegnap óta, hogy ne villantak volna elő az őszi mérkőzés eseményei. Megpróbáltam hadakozni ellene, de hamar rá kellett jönnöm, nincs értelme a védekezésnek. Szeptember 11-e úgy fog belénk ivódni, mint Amerikának a terrortámadás. Nem lehet kitörölni a mindennapokból, hasonlóan a múltunkat meghatározó 3:8-tól, a 7:1-től és az 5:0-tól. Keretbe foglalják a létünket, meghatározzák a Ferencvároshoz való kötődésünket. Belül éreztem, ebből a makacs érzelmi szorí­tásból csak egyetlen módon tudok szabadulni. Amikor hat óra tájékán felnéztem az égre, és megpróbáltam megkeresni anyám mosolyát, egy pillanat erejéig arra kértem a csillagokat, hogy fordí­tsák erejüket és kitartásukat a Szentély felé és az évmilliárdok során összegyűjtött energiát plántálják át a zöld-fehér játékosokba. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tapolca, 2025. január 11.
OLDALAK
KATEGÓRIÁK