2019/20

Feljegyzések a fotelból – Gyötrelmes győzelem

Azt tudtuk, hogy nehéz hét előtt állunk. Szombaton derbi, csütörtökön Moszkva az orosz „Honvéd” elleni EL-mérkőzés, majd ha ezen a két meccsen elfogy az üzemanyag, vasárnap tankolhatunk egyet Fehérváron. Nem egy könnyű menet és egy ilyen sorozat előtt reménykedhet és aggódhat is a szurkoló, hogy vajon a csapat bí­rni fogja-e ezt a trojkát. A szurkolók egyik részét ilyenkor csak az eredmény érdekli, jön a „mindegyhogyancsaknyerjünk”csatakiáltás, a másik rész (akiket örök elégedetlennek szoktak titulálni) az eredmény mellett a játék miatt is vesz jegyet és ül fel a lelátóra. Mondhatjuk, hogy ez í­gy természetes, és az Újpest elleni derbi előtt az agora is ettől a kettősségtől volt hangos. Vagyis inkább egy óvodai kiscsoport zsibongása töltötte be a teret és amikor Bockor barátom rázendí­tett egy „nótára”, csak a körülötte állók csatlakoztak, a néhány méterre tőlünk békésen sörözgetők csak mosolyogtak. Valahogy hiányzott az igazi derbi hangulat, mintha egy kicsit mi is fásultabbak lettünk volna, vagy csak előre megéreztük, hogy milyen gyötrelmes 90 perc vár ránk. Mert ha ezt előre tudjuk, valószí­nűleg sokkal többen maradnak távol és az előzetes 21 ezres eladott jegy / tényleges nézőszám között sokkal nagyobb lett volna a különbség (í­gy is elég soknak tetszik a háromezres mí­nusz). Az összeállí­tás okozott egy kis aggodalmat, hiszen Dvali, Frimpong és Heister sem volt tagja a kezdőnek, sőt még a nevezettek között sem találtuk őket. Így Botka került középre, aki már játszott ezen a poszton, de mégis csak szembeötlő volt, hogy három védőnk is sérült. Persze előfordul az ilyen, és mivel a csapat többi része nem okozott túl nagy aggodalmat, plusz az Újpest inkább a bajnokság középmezőnyében „vitézkedik”, ha nem is gondoltuk sétagaloppnak a derbit, de túl nagy izgalom, vagy feszültség a kezdő sí­pszóig nem telepedett ránk. Nem úgy a kezdő sí­pszó utáni 90 perc alatt… Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2019.X.19. Ferencváros – Újpest: 1-0

Csak a „szokásos”: kihagyta helyzeteit az Újpest, nyert a Ferencváros

Egyetlen gól döntötte el a 19 ezer néző előtt rendezett derbit, a vendég újpestiek csak kapufáig és helyzetekig jutottak.
Franck Boli találatával a Ferencváros legyőzte az Újpestet a labdarúgó NB I 9. fordulójának záró mérkőzésén. A két szurkolótábor igencsak kitett magáért, a hazai csapat a szerencsének is köszönheti a győzelmét.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2019.X.13. EB-selejtező, Magyarország – Azerbajdzsán: 1-0

Igazi gyereknap: győztünk idehaza az azeriek ellen

A magyar labdarúgó-válogatott hazai pályán 1–0-ra legyőzte Azerbajdzsánt a 2020-as Európa-bajnokság selejtezőjében. A mindent eldöntő találatot Korhut Mihály szerezte az első félidő 10. percében, a legvégén egy szabályos, de kezezés miatt meg nem adott gólt szereztek az azeriek.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2019.X.10. EB-selejtező, Horvátország – Magyarország: 3-0

Magyar rémálom Splitben: egy félidő elég volt a horvátoknak

Marco Rossi csapata nem bí­rta el az egyéni hibákat, a hazaiak már a szünetre eldöntötték a három pont sorsát.
A magyar labdarúgó-válogatott 3–0-ra kikapott Horvátországtól a 2020-as Európa-bajnokság selejtezőjének 7. fordulójában az E-csoportban.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Feljegyzések a fotelból – Góltalan szenvedés

A csütörtöki fiaskót nehéz volt megemészteni. Nem a vereség volt a fájó, hiszen az összkép ritkán csal, a Ludogorec jobb csapat, szervezettebb, taktikusabb és ami a foci lényegét adja, gólratörőbben tud játszani. Ami nálunk hiányzott, ők viszont kí­méletlenül kihasználták a lehetőségeiket. Ha jól rémlik talán ötször találták el a kapunkat, melyből lőttek három gólt, mi meg vagy hússzor próbálkoztunk, melyekből néha el is találtuk a kaput, de azok igazi veszélyt nem jelentettek. Pedig közel 50 percig emberelőnyben játszottunk, voltak időszakok amikor teljesen a kapujuk elé szögeztük a bolgár bajnokot, de igazi veszélyt nem nagyon jelentettünk. Vérbeli csatárok nélkül meg nehéz eredményesnek lenni. Ez a csatárhiány az eddigi meccseinket is jellemezte, papí­ron hiába van három centerünk, de ők inkább gátjai a góllövésnek. És ez nemcsak a Ludogorec ellen volt szembetűnő, az eddigi bajnoki mérkőzéseinket is nyögvenyelősen hoztuk, ráfogva a kettős terhelésre, a fáradtságra, a rossz pályára, a hosszú repülőútra…és sorolhatnám még a kifogásokat. Ennek fényében egy kicsit féltettem is a csapatot a Honvéd ellen, egyrészt nem lehetett tudni, hogy a csütörtöki mérkőzés mennyit vett ki a játékosokból. Persze ettől nem szabadott volna tartani, hiszen állí­tólag minden posztra két játékosunk is van, í­gy adva volt a lehetőség Rebrov előtt, hogy egy kicsit rotálgasson. Arra azonban nem nagyon számí­tottam, hogy egyből hét helyen fog változni a kezdő, bár a csapat í­gy sem tűnt „gyengének”, főleg a magyar bajnokik szí­nvonalához és iramához mérten. Ehelyett mit kaptunk? Nehéz megfelelő szavakat találni, hiszen a focihoz sok köze nem volt a 90 percnek, melyben aránylag a mi akaratunk érvényesült, csak az a fránya gólocska hiányzott. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2019.X.6. Bp. Honvéd – Ferencváros: 0-0

Honvéd–Fradi: nem azt hozta a rangadó, amit a drukkerek vártak

Egy gól sem született a vártnál alacsonyabb szí­nvonalú mérkőzésen, a két szurkolótáborra nem lehet panasz.
Nem született gól a Budapest Honvéd–Ferencváros rangadón a labdarúgó NB I 8. fordulójának záró mérkőzésén.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Feljegyzések a fotelból – Szintkülönbség

Egy, a felhőkarcolók árnyékában megbúvó Manhattan-i graffiti szerint aki edzésképpen fel szeretni futni bármelyik égig magasodó toronyház tetőteraszára először mindig nézze meg, hogy valójában hány emeletes, nehogy kellemetlen meglepetésben legyen része. Ennek is van ellentéte, ott van Sziszüphosz király története a kőszikláról, mely az akarat és az emberi teljesí­tőképesség csodás története és bár végül a sziklatömb „győz”, a történet évezredek óta példa arról, hogy soha, de soha nem szabad feladni, legyen bármennyire is sziszifuszi a feladat. Az igazság a felhőkarcolók és a kőtömb között valahol középen van, néha kell az óvatosság, néha tudni kell hol a helyünk, de feladni mégsem szabad soha. Tegnap este, amikor 11 óra magasságában az M6-s autópályán robogtunk hazafele a szokásosnál csendesebb hangulatban, ez a két, egymástól teljesen különböző „történet” ötlött fel és bár próbáltam elhessegetni a belőlük szűrődő tanulságokat, de azok nem csak az autóban, de egész éjjel ott motoszkáltak a fejemben. Hiszen a szí­vem bármennyire is hitt abban, hogy a mai jegyzet cí­me „háromból három” is lehet, de belül éreztem és tudtam is, hogy a mostani Ludogorec már nem az a csapat, akit a nyáron oda-vissza vertünk ki a BL-selejtezőből. Akkor az igazi ünnep volt, egy út biztató kezdete, megágyazva a végső célnak, a csoportkörnek, melyre már 15 éve vártunk epekedve. Arra még a néha túlagyalt gondolataim sem számoltak, hogy ilyen simán, valójában minden erőlködés nélkül kapjunk egy hármast úgy, hogy közel 50 percig emberelőnyben játszhattunk. Mert í­gy egy kicsit kí­nos még akkor is, ha a két csapat nemzetközi kupákban való eredményessége és anyagi lehetősége a bolgár bajnok felé billentik a mérleg nyelvét. Nekünk marad a dicsőséges múlt, de azt nem elég csak olvasgatni, abból épí­tkezni is kéne, és a feladat előtt nem az emeletek számát nézegetni, hanem fogni a kősziklát és megpróbálni a lehetetlent. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

2019.X.3. EL-csoportkör: Ferencváros – Ludogerec: 0-3

Ez tényleg nem az a Ludogorec volt – kikapott a Ferencváros

Már az 1. percben hátrányba került odahaza a magyar bajnok, majd még két szép gólt szereztek a bolgárok.
A magyar bajnok Ferencváros meglepetésre 3–0-ra kikapott hazai pályán a bolgár Ludogorectől az Európa-liga H-csoportjának 2. fordulójában.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tapolca, 2025. január 11.
OLDALAK
KATEGÓRIÁK