Albert Flórián
1968 – Olimpiai bajnok: Magyarország
1968. március 27., Szófia, Levszki stadion, BULGÁRIA „A” – MAGYARORSZÁG „B” 3:2 („B” válogatott mérkőzése)
Góllövők: Kozma(2)
Magyarország: Fatér (Csepel) – Keglovich (Győri Vasas ETO), Orbán (Győri Vasas ETO), Izsáki (Győri Vasas ETO) – Konrád (Pécsi Dózsa), Szucsányi (DVTK) – Pusztai (SZEAC), Szalai (SBTC), Kozma (SZEAC), Kű (Videoton), Kalmár (Csepel)
Csere: Rottenbiller (Csepel), Gondár (Csepel) Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Az év legjobbjai
1968: A Nemzeti Sport játékosrangsora
1968.XII.15. Győri ETO – Ferencváros 2:3
1968.XII.8. Ferencváros – Szegedi EAC 4:0
Válogatottaink arcképcsarnoka: Albert Flórián
1968.XII.1. Ferencváros – Vasas 2:1
A Ferencváros a bajnokság első számú esélyese
Mielőtt bárki is orvosért rohanna, vagy túlzó optimizmussal vádolna, az előbbi mondat természetesen nem a mostani állapotokra értendő. Ezzel a főcímmel jelent meg az 1968-as Népsport, a kommunista rezsim által támogatott Vasas elleni bajnoki mérkőzésről. Természetesen az sem véletlen, hogy megemlítettem a politikai szálat, hiszen a Vasas történelme a rendszerváltásig szinte egybeforrt Kádár János személyével.
Bár a Vasast 1911-ben alapították Vas- és Fémmunkások Sport Clubja néven, de a komoly anyagi gondokkal küzdő klub akkor került jobb helyzetbe, mikor a 40-es években a Kommunista Párt „látókörébe” került. 1946-ban a klub elnökét úgy hívták, hogy Kádár János. 1947-ben „tisztelgő látogatást” is tett a klub Szovjetunióban, ahol több mérkőzést is játszott. Az ötvenes években a Vasasnak meg kellett osztania a párt rokonszenvét a Honvéddal, de az 56-os forradalom leverése után, amikor Kádár János végleg átvette az országban a hatalmat, ismét a Vasas számított a párt kedvenc csapatának. Egy kattintás ide a folytatáshoz....