Bp. Honvéd (Kispest; KAC)

1970.X.25. Bp. Honvéd – Ferencváros 1:1

Állnak(balról): Bálint, Vépi, Havasi, Páncsics, Megyesi. Elől: Szőke, Gulyás, Rákosi, Mucha, Albert, Branikovits

„Húszperces“ rangadó Kispesten

Belefogni egy muzeális lapszemlébe úgy, hogy közben az agyunk teljesen máshol jár és máshol próbálja megkeresni a válaszokat, nem a legszerencsésebb dolog. Még annak ellenére sem, hogy szerkesztőtársaim általában úgy választanak mérkőzést a beharangozóhoz, hogy legyen valami kis „áthallás” a dicső múlt és a jelen között. Példálózni nem szeretünk és nem is szoktuk a mindenkori jelen gondjaira a múltban keresni a válaszokat, de szurkolóként azért minden elkövetünk annak érdekében, hogy a múlttal ha nem is a csapatnak, de a szurkolóknak adjunk egy kis „alapozást” a jelen mérkőzéséhez. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1970.IV.5. Ferencváros – Bp. Honvéd 1:0

Csak a Ferencváros veretlen

A legtöbb alkalommal próbálom kikerülni, hogy egy muzeális bajnoki beharangozóval bármit is üzenjünk a hétvégi mérkőzés csapatainak, de van mikor ez kikerülhetetlen. Azt tudtam, hogy a Honvéd ellen nem lesz nehéz megfelelő bajnokit választanom még akkor sem, ha a győzelem mellé a Népstadiont „rendelem”. Hatvan rangadó a Stadionban nem kevés, ráadásul a győzelmeink száma is több mint a Honvédnak, igaz a gólarányunk rosszabb, de ez főleg az ötvenes éveknek köszönhető (volt 2:8, 1:9, 1:5), amikor is az Aranycsapat szinte megegyezett a Farkas Mihály által istápolt Budapesti Honvéddal. Ebből már lehetett válogatni, de mikor a virtuális kezembe kerültek az 1970. április 5-i bajnoki rangadó kordokumentumai, már tudtam, hogy ma kivételt kell tennem, hiszen olyan utalások szerepelnek a beszámolókban, melyekről azonnal a jelen ugrott be. Mely egyből gúzsba kötött és nem engedte a további kutakodást. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Aranylábúak – Meccsemlékeim a hatvanas évekből 05.

aranylabugyerekek_0218_sz

Varga Zoli utolsó gólja

1968. szeptember 7. FTC – Honvéd 1:0

Ezt a meccset a Thököly út felé eső kapu mögül néztük végig. Sem előtte, sem utána soha egyetlen egyszer nem ültem ott. Rossz hely volt, lapos szögben láttuk a pályát, a kapu még el is takart belőle egy nagy darabot, a túlsó térfél eseményeit inkább csak sejteni lehetett. A diákjegyünkkel máskor be tudtunk lógni a felső középtribünre is, de most a jegyszedők különösen éberek voltak. Szerencsére, mert ezt a meccset pontosan onnan kellett látni: a Thököly úti kapu mögül, ahová Varga Zoli az utolsó gólját lőtte. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tapolca, 2025. január 11.
OLDALAK
KATEGÓRIÁK