KK döntő
1937.IX.12. KK Döntő, Ferencváros – Lazio 4:2
A magyar labdarúgás történetében kevés csapatnak adatott meg, hogy a nemzetközi kupákban jelentős sikert érjen el. A Ferencvárosnak sikerült és nem csak az 1995-ös BL szereplésével. Bár manapság a BL a legjelentősebb, de az elmúlt száz évben több és főleg változatosabb európai kupasorozatban lehetett bizonyítani, ami a zöld-fehér hívek legnagyobb örömére, több esetben sikerült is.
Ezek közül volt olyan, mely európai mércével is jelentős sikernek számított (1965, VVK, a mai UEFA-kupa), de volt olyan sorozat is (Közép-európai kupa), mely az idők folyamán megszűnt és a feledés homályába merült, de azért minden ferencvárosi szurkoló számára kellemes és szívet melengető emléket jelent a mai napig is. Az 1937-es kupasorozat ezen események sorába tartozik. A Ferencvárosnak hét mérkőzésre volt szüksége ahhoz, hogy a döntőbe kerüljön, ahol az olasz Lazio csapata volt az ellenfél. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1937.VII.25. KK, Ferencváros – Austria 6:1
A csoda olyan esemény, amelyet nem tartunk lehetségesnek vagy valószínűnek tapasztalataink és ismereteink fényében. Az emberekre jellemző, hogy várnak, számítanak arra, hogy hétköznapi életük során csodák történjenek velük. Littlewood törvénye szerint az emberek legalább havi egy csodára, meg nem magyarázható, fel nem fogható eseményre számítanak hétköznapjaikban. A csodákra emlékezni szokás, a csodákkal összefüggő személyek és helyek, tárgyak és módszerek misztikus kérdéssé válnak. A „tudományos” magyarázaton túl, csodák főleg a mesékben fordulnak elő, ettől függetlenül hiszünk a létezésében.
1937. július 25-én forró reggelre ébredt az ország. Tombolt a kánikula, igazi strandidőre hívogatott a vasárnap. A világ már nem volt ilyen békés, de az itthoni hétköznapokat még a harmincas évek gazdasági fellendülése és polgárosodása hatotta át. Valamint a labdarúgás, a sport és a Ferencváros szeretete. Ezen a kánikulai vasárnapi napon több tízezren várták a csodát és reménykedtek abban, hogy a Sárosi doktorék ledolgozzák az Austria elleni első mérkőzésen elszenvedett 4:1-es vereséget és továbbjutnak a KK sorozatban. Nagyon sokan hittek abban, hogy ahol olyan játékosok szerepelnek, mint Háda, Táncos, Polgár, Lázár, Kemény, Toldi és Sárosi doktor, abban a csapatban sokkal több van, mint a csodavárás lehetősége. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1937.VII.18. KK, Austria – Ferencváros 4:1
Amikor egy fociszurkoló szembesül azzal a ténnyel, hogy kedvenc csapata egy európai kupasorozat első mérkőzésén 4:1-es vereséget szenved, nem biztos, hogy az első gondolata az lesz, hogy a visszavágón ki lehet harcolni a továbbjutást. Tudom, számtalan esetben még nagyobb különbségű vereséget is hoztak már be csapatok, de azok általában a „csoda” határát súrolták.
1937. július 18-án a KK sorozat harmadik fordulójában a Ferencváros „szaladt bele” egy elég nagy verésbe Bécsben. Az ellenfél az osztrák labdarúgás legnevesebb csapata, az Austria Wien volt, mely történelme során közel hasonló dicsőséglistával rendelkezik, mint a Ferencváros. 23 bajnoki cím, 27 kupagyőzelem, 6 szuperkupa győzelem fémjelzi a hazai sikereket. A nemzetközi kupákban is értek el sikereket, 1979-ben elődöntős volt a BEK-ben, 1978-ban KEK döntőt játszottak, igaz, mindkétszer vereséget szenvedtek. Az Austria csapatának Fradi vonatkozási is vannak, hiszen kevés olyan zöld-fehér rajongó van, aki nem tudja, hogy a Fradi egyik legendája, Nyilasi Tibor 1983-től 1988-ig erősítette a bécsi csapatot (120 mérkőzésen lépett pályára és 81 gólt szerzett). Nyilasi Tibin kívül Magyar István is (1982-1984) magára húzta az Austria lila-fehér mezét (a színt inkább nem is kommentálom). Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1937.VII.14. KK, Ferencváros – Vienna 2:1
A vicc valószínűleg egyidős az emberi beszéd megjelenésével, bár még az is lehet, hogy a „beszéd nélküli” tréfa és csínytevés még annál is régebbi. Freud volt az első, aki 1905-ben már pszichológiai megközelítésben is vizsgálta a vicc hatását a tudathoz, az emberi viselkedéshez. Rövid, mulattató történetekkel a világ minden táján találkozhatunk, azonban minden népnek megvannak a maga jellemző viccei. A vicc a számtalan esetben a kor viszonyai utal, de vannak „korfüggő”, örök témák, melyek újból és újból visszatérnek. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1937.VII.4. KK, Ferencváros – Vienna 2:1
„Fölényeskedve és rosszul játszott a Ferencváros” – ha így kezdődik egy újság beszámolója, akkor azt alapból nem hiszem el. Egyrészt mert a Fradiról van szó, másrészt az 1937-es KK sorozat második fordulójának első mérkőzésén még nyertünk is 2:1-ra a Vienna ellen. Tudom, ettől még lehet valóságalapja a címnek, sőt ismerve azon időszakok tudósításait, a fenti megállapítás inkább a realitás és az aggódás kategóriájába tartozik. Még sem esett jól, de ez már a Fradista mivoltom hozadéka. Azt persze nem tudhatom, hogy 1937-ben a zöld-fehér színekért rajongó szurkolók, ha kezükbe vették az újságot vajon dühöngtek vagy igazat adtak a tudósítónak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1937.VI.27. KK, Ferencváros – Slavia Praha 3:1
„Bűzbombát helyeztek el a szobámban, aztán rám zárták az ajtó és Springer elnök úrral lesték a hatást. Csakhogy hamarosan észrevettem a mókát és szégyen az ugrás, de hasznos jelszóval kiugrodtam az ablakon…” – Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1937.VI.13. KK, Slavia Praha – Ferencváros 2:2
„Baldachinos ágyban aludtam, a falon stukkó, az éjjeliszekrényen telefon…” – Kellemes időjárás, gyönyörű környezet (Jilovista elragadó cseh városka), a történelem közelgő viharait még nem nagyon észlelő baráti fogadtatás. Az idézett mondatot Kutasi Károly (a Fradi tartalékkapusa) mondta elragadtatva, amikor elfoglalták a szállodái szobákat. 1937 júniusa volt, amikor a Ferencváros a KK sorozat első fordulójában, Csehszlovákiában vendégszerepelt, a Slavia Praha ellen.
A mérkőzés előtti napokban talán még senki sem gondolta, hogy mit fog hozni a közeli jövő. Az 1918 októberében, a Trianoni békeszerződés után létrejött Csehszlovákia. 1938-ban, a müncheni egyezmény során a Harmadik Birodalomhoz csatolták a német többségű Szudéta-vidéket, illetve az első bécsi döntés során Magyarországhoz a Felvidék déli részét, mindkét esetben nagyjából követve az etnikai határokat. 1937 júliusában Japán megtámadta Kínát, 1939. szeptember 1.-én Németország megszállta Lengyelországot, ezzel „hivatalosan” is kezdetét vette a második világháború. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
