KK

A KK története – 1929: Az első újpesti győzelem

A KK vezetői ebben az évben első ülésüket Budapesten tartották. Fodor dr.-nak a jövedelemelosztásra vonatkozó javaslatát, amely a vendéglátó egyletnek juttat minden bevételt, elutasí­tották, maradt tehát a régi 60-40 százalékos felosztási kulcs. A szabadjegyek számát egységesen 500 darabban határozták meg. Az óvási dí­jat 50 dollárban állapí­tották meg, amelyet azonban visszautalnak az óvóegyesületnek, ha óvásának helyt adnak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

A KK története – 1928: Az első ferencvárosi diadal

A KK bizottság májusi, prágai ülésén szabályozták, hogy csak az a játékos vehet részt a sorozat mérkőzésein, akit a küzdelemsorozat kezdete előtt négy héttel leigazoltak a résztvevő klubhoz (okulva az előző esztendőben történt Sparta – Hungária esetből). A három alapí­tó ország – Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia – ismét engedélyezte jugoszláv klubcsapatok részére az indulást, mí­g Románia először kapott erre lehetőséget. (A Temesvári Kinizsinek a Beogradskival kellett volna selejtezőt játszani, de végül visszaléptek). A KK-ra a nevezési dí­j 100 dollár volt. A rendező egyesület a tiszta bevétel 60, a vendégcsapat a 40%-át kapta. A szeptember elsejei bécsi KK konferencián kimondták, hogy egy csapat sem adhat 15 dollárnál magasabb győzelmi prémiumot. Kiderült ugyanis, hogy amí­g a magyar csapatok 100 pengő körül fizetik játékosaikat, a cseheknél 500 pengő a prémium! Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1928.XI.11. KK Döntő, Rapid – Ferencváros 5:3

A Ferencváros a legjobb közép-európai csapat! Bármennyire is szeretnénk, erre a megállapí­tásra a jelenünkben még várni kell, de volt olyan idő, amikor ezzel a felkiáltással jelenhetett meg a Nemzeti Sport. A Ferencváros történetét jól ismerőknek is egy barkóba játék során a helyes válaszhoz még kérdéseket is fel kéne tenniük, hiszen ez a bravúrt történelmünk során nem csak egyszer sikerült elérnie a csapatnak. Persze a játékosnak csak annyit kéne visszakérdeznie, hogy abban az évben voltak-e az Amszterdami olimpia játékok, és egy igen válasz után már az év is adott: 1928. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1928.IX.16. KK, Ferencváros – Admira 1:0

Vannak mérkőzések, amikor nem nagyon számí­t a mutatott játék, vagy a gólok száma. Vannak mérkőzések, amikor a csapat végigtámadja mindkét félidőt, gólhelyzetek sorát alakí­tja ki, mégis csak egy gólt sikerül szereznie. És van olyan mérkőzés, amikor a fenti két eset egyszerre valósul meg. 1928. szeptember 16-án, a KK sorozatban, az Admira elleni visszavágót 1:0-ra nyertük meg, és mivel az első mérkőzésen is nyert a csapat, bejutott a kupa döntőjébe!

Ez a tény feledtette azt, hogy a szép számú közönség (20 ezren voltak kí­váncsiak a visszavágóra) több gólt és magabiztosabb játékot várt. A bécsi győzelem után mindenki úgy gondolta, hogy az osztrák bajnok (vagy, ahogy az Európai újságok nevezeték őket: a „csodacsapat”) nem lesz képes feltartoztatni a Rázsó, Takács II, Turay, Szedlacsik, Kohut támadósort. A végső célt végül is elértük, kettős győzelemmel kerültünk a KK döntőjébe, végig is támadtuk az egész mérkőzést, de gólt, csak a 33. percben értünk el, Rázsó révén. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1928.IX.9. KK, Admira – Ferencváros 1:2

A Nemzeti Sport 1928. szeptemberi számában „hihetetlenül nehéz feladat előtt áll a Ferencváros” mondattal indí­totta beszámolóját. Az óvatosság és a féltés nem is volt alaptalan. Egyrészt a Közép-európai Kupa elődöntőjének első mérkőzését idegenben játszottuk a bécsi Admira csapatával, akiktől néhány hónappal ezelőtt (pontosan 1928. 06.29.) egy barátságos mérkőzés keretében súlyosnak mondható, 6:1-es vereséget szenvedtünk. Másrészt, a húszas évek európai labdarúgásának egyik legjobb csapata várta a Ferencvárost. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tapolca, 2026. január 10.
OLDALAK
KATEGÓRIÁK