NB1

1958.III.9. Haladás – Ferencváros 1:4

Régi „bölcselet” a labdarúgás háztáján az, hogy nem mindig az nyeri a mérkőzést aki a szép focit játssza, hanem az, aki a több gólt lövi. Ahhoz, hogy ezt az örök igazság bizonyí­tást nyerjen, a mai muzeális beharangozónkban 1958-ig utazunk vissza. De mielőtt rátérnénk az éppen aktuális mérkőzésre, egy másik igazságról is „le kell rántanunk a leplet”, mely ugyan nem kapott szócikket a világ labdarúgásának lexikonjában, de Magyarországon több évtizedes hagyományra tekint vissza. Ez pedig nem más, mint az ellenfélként pályára lépő csapatok „élet-halál” küzdelme a Fradi ellen. Mert bárkitől ki lehet kapni és bárkit meg lehet verni, de az igazi győzelemnek, az igazi sikernek mindig a Fradi elleni diadal számí­tott. Ez meg főleg a vidéki mérkőzéseken tetőzött, amin tulajdonképpen nem is csodálkozhatunk, hiszen a Fradinak nem csak a IX. kerületben szurkolnak, hanem az országhatáron belül és kí­vül is nagyon sokan. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1957.XI.24. DVTK – Ferencváros 1:2

Amióta szerkesztőtársam megmutatta oldalunk cí­mkeszűrő funkcióját azóta kitárult előttem a világ. Nem kell mérkőzést „kunyerálnom” a hétvégi bajnoki fordulóhoz, elég az egeret a cí­mkeszűrőhöz csalogatni, beí­rni az aktuális csapat nevét és a „jótündér” pillanatok alatt több oldal mérkőzést, újságot és képet varázsol elő. Innentől már csak válogatnom kell: hazai vagy vendég, győztünk vagy győztünk (itt nem szoktam variálni, csak győztes meccsről lehet í­rni), hőskor vagy közelmúlt, aranylábúak vagy aranylabdások. Lehet szűkí­teni a kört, de a legtöbb esetben kell egy olyan kép, vagy mondat mely megragadja a képzelőerőmet és arra késztet, hogy azt a mérkőzést válasszam. Ma sem volt nehéz dolgom, bár a Diósgyőr nem tartozik a legősibb ellenfeleink közé, hiszen először 1940-ben látogattunk Miskolcra, és gurí­tottunk is egy hatost a hazaiaknak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tapolca, 2026. január 10.
OLDALAK
KATEGÓRIÁK