A Ferencváros egy góllal mindenképpen jobb volt a ZTE-nél, de győzelmét főleg annak köszönheti, hogy a második félidő elején kettős emberelőnyben játszott hosszú ideig. A hazaiak csak 9 emberrel pörögtek fel igazán, ki is egyenlítettek, de a hajrában a Ferencváros megszerezte a győztes találatokat.
Ez az az eredmény, amire talán senki sem számított. A tabella utolsó helyezettje legyőzte az esélyesebbnek vélt Ferencvárost. Az első játékrészben olykor kezdeményezőbb volt a Honvéd, ám azért látszott, a vendégek elképzeléseiben lelhető fel több elképzelés. Bárányos helyzetfelismerése, Udvarácz bakija gólt eredményezett. Szünet után a zöld-fehérek csaknem negyven percen keresztül folyamatosan támadtak, az utolsó negyedórára még Dragóner is följött fejelni (eredménytelen húzás volt), de a hallatlan szorosan embert fogó, lelkes Honvéd végül kicsikarta a győzelmet a formán kívüli Ferencvárossal szemben.
A Ferencváros védelmi hibájából gyorsan vezetéshez jutottak a váciak, akik az előny birtokában tovább rohamoztak. Viszont a fővárosiak „lagymatagon” játszottak s az egyéni játékot erőltették, ekkor a csapatjáték még váratott magára. A második félidő elején gyökeresen megváltozott a játék képe. Ekkor a vendégcsapat nagy lendülettel támadott, aminek két gyors szépítő gól lett az eredménye. A hajrára azonban a zöld-fehérek visszavettek az iramból, így a harmadik, döntetlent jelentő találatot nem sikerült begyötörniük az időnként önfeláldozóan védekező váciak kapujába.