Rákosi Gyula
1965.VIII.15. Ferencváros – Győr 6:2
Nagyszerűen játszott a ferencvárosi csatársor
Egy 1965-ben lejátszott Ferencváros-Győri Vasas ETO mérkőzésről muzeális lapszemlét írni, elég hálás dolog. Bár nem vagyok történész, de mivel elég sok évet lehúztam az átkos rendszerben, így eléggé ismerem az ETO gazdasági és politikai háttérét biztosító „Ede-gyár” dolgait, hiszen azokban az években, a hírekben mindig kiemelt szerepet kapott a Vagon- és Gépgyár dicsőséges és a szocializmus diadalát megalapozó eredményeinek bemutatása. Ettől függetlenül, mint elkötelezett (és néha elvakult) Fradista, természetesen az 1965-ös évről nem Horváth Ede jut először az eszembe, hanem Torinó, a június 23-i a VVK győzelem helyszíne. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A Fradi New Yorkban I. – Az állhatatos Mr. Cox
Az Egyesült Államokban az európai futballt, a „soccer”-t nemigen ismerik és kedvelik. Náluk a baseball meg a rugby járja. S ahogy ez a két játék nem tud meghonosodni Európában, ugyanúgy nehéz a ,”soccer” útja az Államokban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1965.VII.5. NT, Kilmarnock – Ferencváros 1:2
1965.VI.27. Magyarország – Olaszország 2:1
„A gárda, a gárda …”
Ahogy Mészáros József látta játékosait a VVK győzelem után. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1965.VI.23. VVK Döntő, Juventus – Ferencváros 0:1
VVK 1965: a kupagyőzelem 14 pillanata – a döntő
Vannak mérkőzések melyeket soha nem feledhetünk el. Egy életre belénk ivódnak, elfoglalva a legkényelmesebb karosszéket a szívünkben és állandó dobbanással jelzik, ha az agyunk esetleg megpróbálná a feledés kosarába dobni. Vannak olyan mérkőzések, melyek sokkal többet jelentenek egy győzelemnél. Meghatározzák a jövőbeli tudatunkat, elhelyeznek minket a világ labdarúgásának színes palettáján. Fekete István csodás gondolata szerint elég egy mozdulat, valamilyen rég elfeledett illat, egy tárgy, egy ágroppanás, a szélnek a zizzenése, s az emlék felüti fejét, ránk néz, és olyan üdén, vidáman vagy szomorúan valódi, mint a jelen minden valósága.
Ha visszatekintünk 1965. június 23-ra, egy olyan mérkőzés elevenedik meg előttünk, mely a Ferencvárosi labdarúgás legfényesebb csillaga történelmünkben. Ezért is fontos – ha rövid időre is – megállni, hátranézni és áttekinteni a megtett utat. Nehéz és hosszú menetelés volt Torinóig. Bár nem tettünk meg 9600 kilométert gyalog és hetvenötezer ember sem vesztette életét mint Kínában, Mao-Ce-tung idejében, de ahhoz, hogy eljussunk a döntőig, olyan ellenfeleken át vezetett az út, mint a a Brno, a Wiener SC, az AS Roma, az Athletic Bilbao és a Manchester United. Cseh, osztrák, olasz, spanyol és angol együttesek, képviselve az egész Európai labdarúgást. A döntőben Olaszország legismertebb csapata, a Juventus várt Mészáros József csapatára. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1965.VI.13. VB selejtező, Ausztria – Magyarország 0:1
1965.V.31. VVK, Manchester United – Ferencváros 3:2
VVK 1965-2015: a kupagyőzelem 14 pillanata – út a döntőig
Ha leírjuk, vagy meghalljuk a legendás angol csapatnak, a Manchester Unitednek a nevét, a világon sok focikedvelő szíve megdobban még akkor is, ha nem a piros-fehér-kék csapatnak szurkolnak elsődlegesen. Nem tagadom szurkolóként nem hoznak lázba, hiszen számomra a Ferencváros, az FTC és a Fradi a sorrend, de ettől függetlenül a United fantasztikus múltja, és azon sorsfordulók miatt melyek jellemezték klubot és melyek több ponton hasonlatosak a Fradi múltjához szimpatikussá tette őket. A történelem viharai őket sem kímélte, de a Fradihoz hasonlóan a United is mindent túlélt, mert ahogy nálunk a Ferencváros, ők is többet jelentenek egy labdarúgó klubnál. „Jóságos ég, nem tudjuk megcsinálni!” – ez a hétköznapinak tűnő felkiáltás olyan fájdalmat okoz az angol klub híveinek, mint nekünk az ötvenes évek, amikor mindenünket elvették. Mi túléltük, de a United játékosai, edzői és vezetői közül többen 1958. február 6-án München repülőterén (a csapat Belgrádból tartott haza) vesztették életüket, amikor a gépük lezuhant. Az előbb idézet felkiáltás a gép pilótájától származott, aki mindent megpróbált, hogy épségben tegye le a gépet, de sajnos nem sikerült. Ezután a szörnyű tragédia után kellett újjáépíteni a klubot, tovább vinni a csapatot. Több év kellett hozzá, de 1965-re már a régi fényében csillogott a United. Egy kattintás ide a folytatáshoz....







