Alberttól – Zsiborásig
Kelemen Gusztáv
Franzstadti gyereként a Vágóhíd utcában nőtt fel. Tíz éves korában egy toborzó után került a Fradihoz. Hat és fél év múlva már az első csapatban is bemutatkozhatott. Dunaújvárosban egy MNK mérkőzésen rakta a kezdőbe Csanádi Ferenc.
1973 decemberében debütált az élvonalban. Góllal tette a névjegyét a Haladás elleni 6:1 alkalmával. A ’74-es Komló elleni 3:1-es kupadöntőn ismét a kapuba talált. Az MNK győzelem az európai kupagyőztesek közötti indulást jelentette a Ferencváros számára. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Horváth Róbert: 60
Egykori védőnk Angliában született és nevelkedett, ott is játszott ifjúsági játékosként. Budapestre költözése után a zöld-fehéreknél talált otthonra, 1974-ben lett a klub igazolt labdarúgója.
Az 1978/79-es ifi bajnokcsapat tagjaként, 18 évesen mutatkozott be a Fradi első csapatában Friedmanszky Zoltán kezei alatt 1980 júniusában Diósgyőrött a bajnokság zárófordulójában. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szokolai László: 72
Nem született csatárnak. Alacsony volt, amikor először láttam kifutni a Szentély zöld gyepére a hetvenes évek vége felé, azt gondoltam, itt valami tévedés történt. Amikor a mellettem ülő idős szurkoló látva elképedésemet, csak ennyit mondott: – Alacsony fiam, ez tény, de olyan rugói vannak, mint annak idején Kocsis Sanyinak és olyan ütemben tud érkezni, hogy mire a nagy darab védők feleszmélnek, már Szoki fejét simogatja az egész csapat! Élete első „válogatóján”, ahol a Csepel keresett fiatal tehetségeket, könyörtelenül tehetségtelennek titulálták, sőt meg is jegyezték, hogy ilyen alacsony termettel semmi helye sincs az élmezőnyben. Tévedtek, és bár nem született csatárnak, de góllövőnek igen. 283 mérkőzésen lépett pályára a Ferencváros színeiben, és 149 gólt szerzett, ezzel a Fradi 17. leghatékonyabb gólszerzője! Kisebb nagyobb kitérők után 1977-ben Győrből került a Ferencvároshoz, ahogy jellemezte „az álmok csataterére”. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Zoran Kuntic: 55
Pályafutását szülővárosában kezdte, majd előbb a Vojvodinához, később a dél-koreai Posco Atoms csapatához igazolt.
26 évesen került Magyarországra a Kecskemét csapatába. 1995 tavaszán igazolta le a Videoton, ahol 13 mérkőzésen 11 gólt szerzett (ebből kettőt a Fradinak rúgott).
A gólerős csatár 1995 nyarán került a Fradihoz és első tétmeccsén rögtön két gólt is szerzett. Három hét múlva örökre beírta magát a ferencvárosi történelemkönyvekbe. 1995. augusztus 9-én lőtte ferencvárosi pályafutása legfontosabb gólját Brüsszelben az Anderlecht ellen. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
dr. Pálinkás József
Jó felépítésű, magas labdarúgó volt. Kitűnően helyezkedett, biztos kézzel fogta a labdát vagy öklözött, határozottan avatkozott játékba. Kifutásra is bátran vállalkozott, néha azonban könnyelműsködött.
A húszas évek elején a Kisteleki TE csapatában kezdett védeni. 1932 nyarán szerződtette a Szeged FC. Pálinkás hat évig védett a Tisza-parti városban, ahonnan válogatott is volt. Az 1938-as labdarúgó világbajnokságon is részt vett (Hádával együtt), de pályára nem lépett.
A Ferencvároshoz idény közben, 1939 telén szerződtették Háda vetélytársának. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Csabai József: 90
Csabai és Novák
„Sátoraljaújhelyi vagyok, ott születtem, ott is játszottam az NB II-es csapatban. Érettségi után felkerültem Budapestre, és elvégeztem a Testnevelési Főiskolát 1955-ben. Utána a Ferencvároshoz kerültem. Sajnos pályafutásom rövid volt. Az 1956-os idényben játszottam, ugyanebben az évben hagytam el az országot.” Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Dzurják József: 60
Ikladon és Jászberényben tanulta a foci mesterségét, a Lehel színeiben lett felnőtt labdarúgó. Alig volt húsz éves, amikor Békéscsabára került, majd jött a katonaság és a kötelező klubváltás (Honvéd Szabó Lajos SE).
Leszerelés után a Diósgyőr játékosa lett. 1984. március 3-án a Fradi ellen mutatkozott be az élvonalban, ’84 tavaszán tíz mérkőzésen kétszer talált a kapuba. Az idény végén csapata az utolsó helyen végzett, és kiesett az NB II-be. Csöpi azonban maradt Diósgyőrben és a következő két bajnoki idényben 53-szor vette be az ellenfelek kapuját, ezzel mindkétszer gólkirály lett a második vonalban.
1986 nyarán Dalnoki Jenő hozta az Üllői útra nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy hosszú idő után végre legyen egy góllövő csatára (a Nyilasi-Szokolai duó távozása után évekig hadilábon álltak csatáraink a gólszerzéssel). Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Sárosi László
A Vasas balhátvédje, 1956 és 1965 között 46 alkalommal játszott a magyar válogatottban. Tagja volt az 1958. és 1962. évi világbajnokságon szerepelt együttesnek.
A piros-kékek rokonszenves, sportszerű, kiváló képességű védőjátékosa kitűnően helyezkedett, mindkét lábbal biztosan rúgott, jól fejelt. Mindehhez nagy gyorsaság, rendkívüli lelkiismeretesség, taktikai érettség és fegyelmezettség járult. Ellenfelét szorosan őrizte, de nem feledkezett meg a korszerű hátvédjáték támadással kapcsolatos követelményeiről sem.
Mint balszélső kezdte pályafutását. A csatársorban szerzett tapasztalatait hátul is jól hasznosította. Ügyesen vezette fel a labdát és pontosan ívelte a kapu elé. A magyar válogatottnak csaknem egy évtizeden át rendkívül hasznos tagja volt. Balszerencséjére elég sok sérülés érte, amelyek miatt rövidebb-hosszabb pihenésre kényszerült. Visszavonulása után befejezte egyetemi tanulmányait és doktorátust szerzett. A válogatottban legkiválóbb teljesítményét 1962. május 31-én, a chilei világbajnokság során Anglia ellen vívott mérkőzésen (2:1) nyújtotta. Legjobb formáját ezen a világbajnokságon érte el.
Játékos-pályafutását 1966-ban, tulajdonképpen Dalnoki Jenővel egyszerre fejezte be, majd edzősködni kezdett a Vasas ifjúsági csapatainál. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kutasi Károly
Remek évjárat volt az 1925–26-os az FTC ifjúsági csapatának történetében, a gárda ugyanis bajnoki címet nyert, méghozzá olyan labdarúgókkal a soraiban, mint Lyka Antal, Lyka Rezső, Száger Mihály, Kiss Gábor (később NB I-es játékos, majd élvonalbeli és szövetségi edző), Kalmár Jenő vagy Kubala Károly. 1926 nyarán – azaz a profizmus bevezetésekor – a Ferencváros több fiatalt szerződtetett ebből a gárdából, többek között Kubalát is. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szőke István: 75
Az FTC korábbi csatárának, Borsos Miklósnak a javaslatára megy el egy toborzóra a Haller téri grundról, majd kerül Agárdi Feri bácsi csapatába. Tizenegy évesen három góllal mutatkozik be a kölyökcsapat jobbszélsőjeként. Tizenöt évesen már az ifiben játszik a 17-18 éves fiatalok között.
1965-ben egy rövid időre, a csapat korábbi játékosa Vilezsál Oszkár lesz az első csapat edzője, aki a Szeged ellen újoncot is avat a 18 éves Szőke személyében. Ekkor áll össze először a Szőke, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi ötösfogat. Ifjú szélsőnk még két győztes bajnokin és egy BEK meccsen szerepel az őszi idényben. 1966 tavaszán mindössze egy bajnoki meccsen kap szerepet Tátrai Sándortól az Ózd ellen, de a júliusi lengyel túrán a válogatott játékosait nélkülöző csapatban már minden meccsen pályára lép. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
