Alberttól – Zsiborásig
Dombai András: 70
Igazi labdarúgócsaládból származik a Ferencváros kapusa. Generációk sora erősítette a tatabányai labdarúgást.
Az 1976 nyarán Tatabányáról igazolt kapus bemutatkozása az FTC 1000. Ülllői úti mérkőzésére esett! Mindez 1977 májusában történt, és egy év múltán Dombai már ismét a bányászváros csapatában viselte a kapusmezt.
Egykori kapusunk így nyilatkozott pályafutásáról: Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Nérey György: 70
A Hatvani Kinizsitől igazolt csatárunk az 1976/77 évi tartalékbajnokságot nyert csapat tagjaként került a nagycsapat közelébe, ahol aztán egyetlen bajnoki mérkőzésen lépett pályára 1976 novemberében. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Topor Antal: 60
Egy vas megyei kis faluban, Alsóújlakon nőtt fel, Vasváron kezdett el futballozni, tizennégy évesen már a megyei bajnokságban szereplő felnőtt csapatban szerepelt.
Egy SBTC – Ferencváros bajnoki előtt lejátszott tehetségkutatón figyelt fel rá a ZTE és leigazolta serdülő csapatába. Zala fővárosában járta végig a szamárlétrát, majd a kék-fehérek színeiben mutatkozott be a magyar élvonalban 1981 őszén.
Összesen három bajnoki találkozón lépett pályára, majd kölcsönbe Keszthelyre került, ekkor hívta a Haladás.
1983-tól szülővárosában, a Haladásban folytatta pályafutását, ’84 tavaszán szerepelt először a zöld-fehéreknél. Három és fél idényt húzott le Szombathelyen, a kezdetektől Rátkai László csapatának alapemberének mondhatta magát. 1986. április 15-én az Ő góljával tartotta otthon a két bajnoki pontot a Hali a Fradi ellen.
Az ifjúsági-, és utánpótlás válogatott középpályást egykori válogatottbeli mestere, Dalnoki Jenő hozta az Üllői útra 1987 nyarán. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Pótz Nagy Árpád
Az apró termetű, lesipuskás játékos hosszú szöktetéseket és gyors kitöréseket alkalmazott. Mindig a leshatáron tartózkodott. A krónikák szerint ő a „lesben állás világrekordere”. A játékvezetők miatta több lesállást ítéltek egy mérkőzésen, mint az összes többi csatár miatt együttvéve. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Viczkó Tamás: 70
Tíz esztendős korától, tizenhat éven át „élt” az Üllői úton. 1973 és 1976 között bajnok, kupagyőztes és KEK döntős csapat tagjának mondhatta magát.
A saját nevelésű játékosnak nem volt könnyű dolga, hiszen olyan vetélytársakkal kellett megküzdenie a csapatba kerülésért, mint Martos, Bálint, Vépi, Megyesi vagy a minden poszton bevethető Mucha, majd a feltörekvő Rab.
Szedlacsek Ferenc
A jó fizikumú, technikás zöld-fehér balösszekötő ötletesen adogatott, jó helyzetfelismeréssel rendelkezett. A mezőnyben sokat mozgott, a fedezeteknek is segített. A felvidéki származású játékos a magyar mellett a csehszlovák válogatottban is szerepelt.
Szedlacsik (Szedlacsek, Frantisek Sedlacek, Frantisek Sedlaczek) pályafutását a Törekvésben kezdte, majd miután belépett az Első Vörös Gyalogezredbe, emigrálni kényszerült 1919-ben. Teplice, Pozsony és Prága voltak pályafutásának állomásai. A DFC Praha csapatából kétszer a csehszlovák válogatottban is pályára lépett, egy alkalommal gólt is szerzett.
1927-ben New Yorkban játszott a Brooklyn Wanderers csapatában, majd hazatért a Ferencvároshoz. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Vad István: 70
1969-ben került a BEAC-tóla Fradi ifibe. 1975 és ’77 között szerepelt az első csapatban. Igazi gólvágó volt: 19 elsőosztályú bajnokiján 12 gólt szerzett. A kupagyőztes csapatban 2 találkozón 1 gólt ért el. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Gorszky Tivadar
1901 tavaszán lépett be az FTC-be. Első nyilvános szereplése a III. csapatban kezdődött. A délelőtt megtartott mérkőzésen olyan jól játszott, hogy ugyanaznap délután már a II. csapatba is beosztották. 1901 őszén már az FTC első csapatában is szerepelt. Half minőségben az egyik oszlopa a zöld-fehérek csapatának. 1903-ban érte az a nagy dicsőség, hogy beosztották a magyar válogatott csapatba, ahol összesen tizennégyszer szerepelt. Attól a perctől, hogy az FTC első csapatába bekerült, végigjátszotta úgyszólván az FTC összes díj-, bajnoki és egyéb mérkőzéseit.
Siflis Géza
A kapus rövid ideig volt az Üllői úton, pedig jugoszláv válogatottként, nagy reményekkel érkezett a Fradihoz Szabadkáról.
Védőinek számtalanszor mondta, hogy „Apus”, így ez lett az egyik beceneve. A másik óriási termete miatt Gulliver volt. A Fradiból az Újpestbe lépett át. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Ebedli Zoltán – Boldog születésnapot Zoli!
A Fradi több mint száz éves törtelme során voltak olyan játékosok, akik nélkül nem lehet elképzelni a Ferencvárost, akik úgy ivódtak a szurkolók szívébe, mint a legközelebbi családtagjainak. Ha azt halljuk, hogy „Ebédlő” vagy „Ebi”, akkor mi Fradisták nem a konyhára és nem is a békák egyedfejlődésére gondolunk, hanem egy örökké bohém, szertelen játékosra, aki úgy irányította a csapatot, mint Leonard Bernstein a Londoni Filharmonikusokat, és aki olyan pontos, tért ölelő átadásokkal indította a csatárokat, hogy arról csak a legendák szintjén lehet beszélni.
Ebedli Zoltán. Ha csak a statisztikai adatok nézzük, Ebi akkor is kiemelkedő személyisége lenne a Ferencvárosnak. 395 tétmérkőzésen lépett pályára, 64 gólt szerzett, kétszeres magyar bajnok, háromszoros Magyar Kupa-győztes, tagja volt az 1974/75-ös KEK döntőbe jutott csapatnak, a Ferencvárosi Torna Club örökös bajnoka. Tekintélyes lista, de a statisztikai adatokon túl Ebedli Zoltán olyan egyénisége volt a Ferencvárosnak, melyek méltán emelik a legendák sorába.
