mjozef22
A Nyíl
Az Š°ttörőstadion csapatától a Ferencvároson keresztül az Austria Wienig! Közben folyamatosan magyar válogatott! Ez Nyilasi Tibor labdarúgó-pályafutásának vezérfonala …
Alig vitatható, hogy Nyilasi Tibor a magyar labdarúgás elmúlt évtizedének egyik legszínesebb, legkedveltebb és egyben legtöbbet vitatott alakja!
Én — érthető módon — a zöld-fehér színekben sikert sikerre halmozó Nyilasival kapcsolatban elfogult vagyok, hiszen mindketten ugyanahhoz a „nagy családhoz” tartozunk, amelynek neve: FERENCVÁROS!
Igaz ez még akkor is, ha napjainkban — a bécsi profivilágban — az Austria Wien csapatában ontja a gólokat és cseleivel, elegáns játékával a „sógorok” szurkolóit bűvöli. Megismételve hazai mesterlövészi sikerét, gólkirály lett az osztrák labdarúgás élvonalában is.
Nyilasi Tibor pályafutását szárnybontogatása óta féltő szeretettel kísérem és figyelem ma is.
A Ferencváros legjobb 50 futballistája
Hálás, megtisztelő, egyszersmind embert próbáló feladat Magyarország legnépszerűbb klubjáról, a Ferencvárosról írni. A három E, az erkölcs, az erő és az egyetértés egyesületéről, nemcsak a IX. kerület, hanem Budapest, sőt az egész ország egyik büszkeségéről, amelynek „futballrészlegében” – annak is az első csapatában, igazolt játékosként – több mint 700-an kergették a labdát az elmúlt 110 évben. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A Fradi New Yorkban
A Fradi 1965-ös new yorki tornáján történtekről számol be, a klub korábbi kiváló játékosa, a csapat mestere, Mészáros József.
A könyvből természetesen nem maradhatott ki a VVK győzelem sem valamint a csapat edzőjének őszinte jellemzése a főszereplőkről.
A népszerű Dodó emlékeit is feleleveníti Sárosi doktorról, Mike Istvánról, a Wundermanchaftról és sok minden másról … Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Mandula
Akik ismerték, azt mondják: zseniális futballista, kitűnő edző volt Mándi Gyula. Mellesleg hallatlanul szerény. Szépen, csendben tette a dolgát. Kiválóan.
Talán ezért is tudják kevesen: ő volt az Aranycsapat edzője Egy kattintás ide a folytatáshoz....
MELBOURNE – MIAMI – MARGITSZIGET
“Nemcsak foci van a világon!” Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Üllői úti kapufák
A címben szereplő „Üllői úti kapufáktól indult el Sárosi György dr., az egykori csodacsatár tündöklő pályafutása egészen az 1938-as párizsi világbajnokság döntőjéig és – mondhatjuk – a világhírig.
Mert Sárosi György – vagy ahogy a lelkes szurkolók biztatták: a „Gyurka, Gyurka!” – egyike volt a világ legjobb futballcsatárainak. Hatvanegyszer öltötte magára a válogatott címeres mezt, és ő volt a magyar csapat kapitánya a fél évszázaddal ezelőtti világbajnoki döntőn is.
Sárosi egy nagyszerű futballtörténeti korszak főszereplőjeként és egyben tanújaként idézi az egykori drámai futballcsaták hiteles történetét és kevéssé ismert „kulisszatitkait”.
Az ünnepelt gólkirály azonban minden zajos sikere ellenére megmaradt józan, szerény, igazi sportembernek. Ezért nem engedte meg eddig, hogy kivételes sportpályafutását, példamutató életét könyvben is megörökítsék.
Most azonban az 1938. június 19-i párizsi döntő ötvenedik évfordulója alkalmából végre igent mondott.
Verebes, a mágus
… Ez a Verebes tud valamit! A pszichológián túl is, a testanyag legrejtettebb szerkezetét. Azt, hogy ki mennyit fusson edzésenként, mikor legyen mind a tizenegy ember védő és mikor legyen támadó, vagy mikor ossza meg magát négy-öt funkció szerint a csapat.
Ez a Verebes tud összeveszni, tud nemet mondani, tud homlokon csókolni és tud nagyon hűséges maradni.
Ez a Verebes nem veti meg a pénzt, de azt is tudja, a játékosnak legalább akkora szüksége van rá, mint neki. Ismeri az ország gazdasági szerkezetét, de nem téveszti össze az amatőr és profi jelzőket, nem hagyja, hogy szólamokkal elfedjék a valóságot.
Egy kattintás ide a folytatáshoz....
FTC 22
Szeretné Szűcs Lajost igazán megismerni?
Ha igen, akkor szívből ajánlom ezt a könyvet, hiszen ebben nem csak a szakmai múltját és jelenét olvashatják el, hanem megtudhatják milyen férj és apa ő, mik a szokásai egy meccs előtt és egy meccs után, sőt azt is, hogy például gyerekkorában utált fogat mosni, ma pedig, már naponta ötször is képes rá, ha úgy hozza az élet.
Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Ha én ezt a klubokról elmesélem
Amikor arra gondoltam, hogy Hrutka János sztorijáról érdemes volna könyvet írni, nem számítottam arra, hogy ez egyben egy pályafutás összegzése is lesz. 29 évesen ugyanis, kevesen döntenek úgy a profik közül, hogy abbahagyják a focit, főleg, ha abból havonta biztos jövedelemre tehetnek szert. Rudiról pedig, ez elképzelhetetlen lett volna, hiszen évek óta arról írtak az újságok, milyen jó szerződéseket köt külföldön is, tehát miért választana éppen ő magának egy másik foglalkozást?
Rudi azonban, nyár végén már a nyilvánosság előtt arról beszélt, hogy nem szerződik sehová, és a tanulás mellett inkább saját cégével foglalatoskodik.
Egy kicsit el is szomorodtam, amikor ezt megtudtam, hiszen szurkolóként olyan sok szép emlék maradt meg bennem, azokból az időkből, amikor a Ferencvárosban futballozott. A Fradi szív tehát, régóta összeköt minket, de csupán alig egy éve beszélgettem vele először személyesen, akkor, amikor Szűcs Lajos portrékönyvén dolgoztam, és Rudi is mesélt nekem gyerekkorukról és a kaiserslauterni időkről. A történeteiből éreztem, hogy sok érdekességet tudna mesélni a saját életéből is, így amikor legközelebb beszéltünk telefonon, már a róla szóló könyvről társalogtunk.
Úgy döntött, elmond mindent Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fradi Gyászinduló
Üllői út 21. Itt lakott a nagy költő, innen nézte az általa megénekelt fákat. Tábla őrzi emlékét a ház falán. A lakónévjegyzékben pedig Rajkovics nagyapámét, aki a múlt század elején költözött a külső Üllői útról ide, a város belsejébe, a négyemeletes házba. Innen indult a frontra tizenkét gyereke közül a legidősebb, aki 1915-ben mindössze 21 évesen esett el Oroszországban. A családi legenda megőrizte emlékét. Anyám mindig büszkén emlegette: „Én született Üllői úti lány vagyok”. Szeretett bátyjáról gyakorta idézte fel, hogy remek futballista volt, kapus. A Fradiban védett. A korán eltávozott nagyszerű Fradi krónikással, Nagy Bélával minden lehetséges nyomon elindultunk, kutattunk, de bizony semmi írásos emléket nem leltünk arról, hogy nagybátyám akárcsak egyszer is a zöld-fehér színekben lépett volna pályára. A családi szájhagyomány szerint, pedig ő még villogott is, robinsonádokat mutatott be. Kiderült, hogy az „öreg” tényleg jó kapus volt, gyakorta meg is tapsolták őt, de nem a Fradiban. A Ferencvárosi Vasutasban, vagy ahogy a szurkolók jobban ismerték, a FER Vasutasban, őrizte a hálót. Anyám mégsem tévedett, elvégre az is franzstadti csapat volt.
Ilyen zöld-fehér emlékek fűznek engem a született angyalföldit, aki Újpesten nőttem fel, a Fradihoz. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
