Alberttól – Zsiborásig
Kubala László
A világ egyetlen, három ország válogatottjában is szerepelt futballistája, akinek barcelonai ragyogását még Johan Cruyff sem tudta soha, egy fél pillanatra sem elhomályosítani. Vélhetően ha egy kvízjátékban szerepelne e mondat, már nem kellene többet lamentálni, mindenki tudná, Kubala Lászlóról van szó. Arról a futballistáról, aki az aranycsapat tagjainak kortársa, s a háború után az első honfitársunk volt, aki az Európa-válogatottba is meghívást kapott. Mégis – bár temérdek a barátainak, még több távoli tisztelőinek száma – soha nem kapta meg Magyarországon a neki járó méltatást. Pedig akik látták játszani, akik közelről ismerik, akár eskü alatt is vallják: Kubala neve kihagyhatatlan a magyar futball legjobbjainak strigulázásakor. Egy olyan futballista soroltatik „minden idők képzeletbeli álomtizenegyébe”, aki összesen három idényben játszott magyar első ligás csapatban… Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Tóth István
Az ’50-es évek elején játékosmegfigyelőként működő Csikós Gyula hozta Csepelről az Üllői útra.
A Kinizsi korszak első kapusainak egyike hétszer állt a gólvonal előtt 1951 tavaszán. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kiss Zoltán: 60
A Szekszárdi Sportiskolában kezdte pályafutását, 17 évesen már az első csapatba is bekerült.
A katonaság idején a Toldi SE-ben rúgta a labdát, innen igazolta le a Fradi 1983 tavaszán. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Aleksandar Jovic: 50
Csank János szerződtette az egyszeres jugoszláv válogatott támadót az újdonsült bajnokcsapatba 2001 nyarán, aki az Újpest ellen mutatkozott be tétmérkőzésen. A lila-fehérek elleni találkozók szinte végigkísérték ferencvárosi pályafutását.
Jól sikerült számára az első Üllői úton töltött szezon. A csapat legeredményesebb játékosa lett a bajnokságban 31 mérkőzésen lőtt 11 góljával.
Háromszor duplázni is tudott: a Haladás ellen csereként lépett pályára a hajrában, két gólt is szerzett 3 perc alatt, amely három pontot ért a Fradinak. Az Üllői úton a Győr ellen talált kétszer a kapuba, míg a Megyeri úton ismét csereként jutott szóhoz és lemásolta szombathelyi teljesítményét (bár a csapat ezúttal vereséget szenvedett). Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Zsirai Kálmán: 75
1964 telén érkezett a Keszthelyi Petőfi csapatától az Üllői útra.
Géczi tartalékjaként tétmérkőzésen nem jutott szóhoz.
Pályafutásának érdekessége, hogy csak külföldön őrizte az FTC kapuját. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fröhlich Sándor
A régi krónikák szerint a „legszőkébb magyar labdarúgó”, ügyes, gyors, különösen a helyzetek kihasználásában jeleskedő csatár volt. Az első világháború után sokáig élt hadifogságban. Emiatt elég későn, majdnem 30 esztendősen került az élvonalba.
Sokat ígérő igazolásnak látszott (ő volt az első gólkirály a másodosztályú profi ligában az 1926–27-es idényben lőtt 25 góljával!), első bajnoki meccsén mindjárt góllal mutatkozott be (Debrecen), de azután Turay kiszorította a csapatból. 1927 júliusában a romániai túrán kétszer is mesterhármast ért el, majd a válogatottba is bekerült.
Kelemen Gusztáv
Franzstadti gyereként a Vágóhíd utcában nőtt fel. Tíz éves korában egy toborzó után került a Fradihoz. Hat és fél év múlva már az első csapatban is bemutatkozhatott. Dunaújvárosban egy MNK mérkőzésen rakta a kezdőbe Csanádi Ferenc.
1973 decemberében debütált az élvonalban. Góllal tette a névjegyét a Haladás elleni 6:1 alkalmával. A ’74-es Komló elleni 3:1-es kupadöntőn ismét a kapuba talált. Az MNK győzelem az európai kupagyőztesek közötti indulást jelentette a Ferencváros számára. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Horváth Róbert: 60
Egykori védőnk Angliában született és nevelkedett, ott is játszott ifjúsági játékosként. Budapestre költözése után a zöld-fehéreknél talált otthonra, 1974-ben lett a klub igazolt labdarúgója.
Az 1978/79-es ifi bajnokcsapat tagjaként, 18 évesen mutatkozott be a Fradi első csapatában Friedmanszky Zoltán kezei alatt 1980 júniusában Diósgyőrött a bajnokság zárófordulójában. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szokolai László: 73
Nem született csatárnak. Alacsony volt, amikor először láttam kifutni a Szentély zöld gyepére a hetvenes évek vége felé, azt gondoltam, itt valami tévedés történt. Amikor a mellettem ülő idős szurkoló látva elképedésemet, csak ennyit mondott: – Alacsony fiam, ez tény, de olyan rugói vannak, mint annak idején Kocsis Sanyinak és olyan ütemben tud érkezni, hogy mire a nagy darab védők feleszmélnek, már Szoki fejét simogatja az egész csapat! Élete első „válogatóján”, ahol a Csepel keresett fiatal tehetségeket, könyörtelenül tehetségtelennek titulálták, sőt meg is jegyezték, hogy ilyen alacsony termettel semmi helye sincs az élmezőnyben. Tévedtek, és bár nem született csatárnak, de góllövőnek igen. 268 mérkőzésen lépett pályára a Ferencváros színeiben, és 146 gólt szerzett, ezzel a Fradi 17. leghatékonyabb gólszerzője! Kisebb nagyobb kitérők után 1977-ben Győrből került a Ferencvároshoz, ahogy jellemezte „az álmok csataterére”. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Zoran Kuntic: 55
Pályafutását szülővárosában kezdte, majd előbb a Vojvodinához, később a dél-koreai Posco Atoms csapatához igazolt.
26 évesen került Magyarországra a Kecskemét csapatába. 1995 tavaszán igazolta le a Videoton, ahol 13 mérkőzésen 11 gólt szerzett (ebből kettőt a Fradinak rúgott).
A gólerős csatár 1995 nyarán került a Fradihoz és első tétmeccsén rögtön két gólt is szerzett. Három hét múlva örökre beírta magát a ferencvárosi történelemkönyvekbe. 1995. augusztus 9-én lőtte ferencvárosi pályafutása legfontosabb gólját Brüsszelben az Anderlecht ellen. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
