Jegyzetek
Ismét elment a FRADI CSALÁD egy oszlopos tagja
Dr. LÁDY JÓZSEF orvos-alezredes. A Központi Honvéd Kórház orr-fül-gége osztályának évtizedekig volt főorvosa. 65 évig volt a Ferencvárosi Torna Club szurkolója. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Feljegyzések a fotelból – A semmi közepén
Elnézést, de lehet, hogy ma nagyon rövid leszek és ma kivételesen nem is használom a fotelszurkolós grafikát. Az első gondolatom az volt, hogy ma néma marad a fotelszurkoló. Lenne mit mondanom, de úgy érzem, nincs értelme. Ma, 2010. szeptember 11-én, terrortámadás érte a Ferencvárost. A semmi közepén állunk, bárhová is nézünk, csak ürességet látunk. Elfogyott a levegő körülöttünk, mert egyrészt olyan közeg veszi körül a Fradit, mely szándékosan és kéjesen rombolja az egészségünket, másrészt mi is sokat teszünk azért, hogy az előbbi közeg ténylegesen a földbe tudjon döngölni minket. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A derbi napja 2.0
A derbiről mindenféleképpen akartam írni. El is kezdtem, de valahol a harmadik mondatnál felrémlett, hogy mintha ezeket egyszer már leírtam volna. Elkezdtem kutakodni a jegyzeteimben és hamar rá is találtam arra, amit kerestem. A derbi napjára. Nem volt nehéz, mert tavaly is játszottunk a Dózsa ellen. Ahogy elolvastam a tavaszi cikket, egyből rá is jöttem, hogy most sem tudnék nagyon mást írni. Mert az érzés, amit a derbi okoz, az mindig ugyanaz. Bár tudom, hogy ismételni az iskolában sem mindig szerencsés dolog, főleg ha évről van szó, de most saját magam plagizálom és néhány mondatot aktualizálva, ugyanazon érzéseket osztom meg a kedves olvasókkal, melyek egy évvel ezelőtt éreztem. De írhattam volna 20 évvel ezelőttit is, hiszen a Fradi-Dózsa mindig más volt, mint a többi bajnoki mérkőzés, de egy valami biztosan nem változott az évek során: Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Ossza meg az emlékeit!
Egy most készülő könyvhöz kéri olvasóink segítségét a leendő FTC-UTE mérkőzések emlékeit feldolgozó könyv szerzője: Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Egy focitörténész fejfájásai II.
Hazai „hivatalos” mérkőzések vagy mennyi az annyi? – 1. rész
Elvileg az a hivatalos, amit az MLSZ így tart számon. Ugyanakkor minden kívülálló bámul azon, hogy ahány klub – annyiféle nyilvántartás. De talán a következőkből valamennyire megértik. Vagy senki végképp nem ért semmit …
Még gimnazista koromban kialakítottam három kategóriát.
1/ Bajnoki
2/ Magyar (Népköztársasági) Kupa
3/ Egyéb hazai díjmérkőzés
A Bajnokságot és a Kupát csak a szövetség írhatja ki. (Nem véletlen, hogy Angliában egyszerűen „FA Cup”, azaz a „Szövetség Kupája” vagy „Szövetségi Kupa” a neve.
Jó-jó, kérdezhetik a naivak, akkor mi a baj vele. Hiszen itt van hivatalos nyilvántartás. Csakhogy nem minden mérkőzés számít a végén a sorozatból mérkőzésnek, ami el is kezdtek. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Feljegyzések a fotelból – Két félidős boldogság
A Győr elleni találkozó előtt mindenki tisztában volt azzal, hogy mennyire fontos mérkőzés előtt állunk. Győzelemmel ott ragadnánk az élmezőnyben, plusz jó ajánlólevél lenne a derbi előtt, mely minden Ferencvárosi szurkoló számára, a „mérkőzés”. Másrészt az össze-vissza tologatott időpont miatt, a klub vezetése ingyenessé tette a szurkolók számára a mérkőzést. A szándék díjazható, a cél az volt, hogy visszacsalogassa a nézőket a Szentélybe. Az, hogy mennyire jött be az ötlet, arról lehetne elmélkedni, a várt telt ház elmaradt ugyan, de remélhetőleg voltak olyanok, akik a látottak után ismét visszatérnek a lelátókra.
A hírek szerint több ismert személyiség is eljött, és csak remélni lehet, hogy őket nem az ingyenesség vonzotta, és nem a Fradit akarták felhasználni arra, hogy ismét a reflektorfénybe kerüljenek, mert amit ma a csapat produkált, az minden pénzt és minden népszerűséget megért! Egy olyan varázslatos estét produkáltak a fiúk, amire már nagyon régen vártunk, és ami a Videoton elleni mérkőzés után, talán benne is volt a levegőben. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fradista anekdoták: Tóth Potya István
Tóth Potya egy időben az olasz Ambrosiana edzője volt. Ebből az időből való a következő tanmese a népszerű mester előadásában.
A Juventus ellen játszott az Ambrosiana, ami igen nagy eseménye volt az olasz bajnokságnak. A mérkőzés előtt azt mondtam a csapat jobbszélsőjének, egy tehetséges, fiatal játékosnak: ha a kapu elé érsz, lehetőleg Combi jobbja felé lődd a labdát, mert azon az oldalon nehezebben véd, mint a másikon. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fradista anekdoták: Schaffer Alfréd
A magyar futballnak volt királya és volt császára (utóbbiból, ugye, kettő is). A királyt — a történelmi gyakorlattól eltérően — a németek választották meg.
Fussballkönig — mondták minden idők legkiválóbb magyar csatárainak egyikére, Schaffer Spécire. „Hatalmas termetét meghazudtoló fürgeséggel, ötletes és technikailag finom húzásokkal, hadvezérként irányította a csatárokat” — olvashatjuk a róla készült jellemzések egyikében. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Egy focitörténész fejfájásai I.
Hogy miért nem írtam azt hogy „Fraditörténész”? Azért, mert ugyan nálam természetesen a Fradival kapcsolatban jöttek elő a problémák, de nyugodtan állíthatom, hogy a világ valamennyi klubjának története során ugyanezekkel a problémákkal kell szembenéznie a kutatóknak.
Azaz: melyik mérkőzéseket vegye figyelembe.
Jó vicc – mondhatja, aki még nem próbálkozott ilyennel – hát a hivatalosakat.
Igenám! Csakhogy – főleg a régebbi időket tekintve – nem is olyan egyszerű megállapítani, hogy melyik a „hivatalos”…
Amikor 1954-ben (elsős gimnazistaként) elkapott a „Fraditörténészség”, nagy naivan elkezdtem írni a meccsek adatait. „Üptre” mindet. Aztán hamarosan rájöttem, hogy a hazai barátságos- és edzőmeccseket lehetetlenség számon tartani, és értelme sincs. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Feljegyzések a fotelból – Döntetlen, avagy a vágyaink realitása
Azt nem tudom, hogy évmilliókkal ezelőtt, amikor az ősember úgy döntött, hogy önálló fejlődési szakaszra lép, vajon hogyan viszonyult egymáshoz a szív és az ész. Mennyire játszott döntő szerepet az ösztön a gondolkodásban, és vajon befolyásolták-e az akkori embert az érzései. Mielőtt bárki is azt hinné, hogy meg szeretném fejteni az evolúciót, nem erről van szó, csupán saját magam érzéseiről szeretnék magyarázatot adni. Arról az egyszerű tényről, hogy néha a szív és az agyunk teljesen más utakon jár. Nagyon sok esetben a szívünk olyan nyomás alá helyezi az agyunkat, hogy az képtelen reálisan gondolkodni. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
