„Valami bűzlik Dániában”
Mielőtt bárki is megvádolna azzal, hogy a fenti címben szereplő egyik szó nem illik az oldal szellemiségéhez, annak megnyugtatásul közlöm, hogy a már szállóigévé vált kijelentés már eleve egy finomított változata William Shakespeare eredeti, a Hamletban leírt változatának, ahol Marcellus mondja ki a végítéletnek szánt mondatot: „Rohadt az államgépben valami”. Ezt a mondatot több műfordító túlságosan erősnek találta és a „valami bűzlik Dániában” mondatra cserélte, mely azóta szállóigévé is vált.
2009. október 14.-én meg valósággá. Innentől kezdve, az eseményeknek már semmi közük nincs Hamlethez, de Dániához azért igen. Egyrészt a válogatott kapcsán, és azon belül is Gera Zoli váratlan és tegyük hozzá sokkoló hazautazása miatt. Bár Zoli elég részletesen ismertette döntésének a hátterét, de az igazi okok azért továbbra is rejtve maradnak, így magát a döntést nem is kívánom kommentálni. Egy dolgot azért megjegyeznék. Nekünk, Fradistáknak soha, de soha nem szabad elfelejteni, hogy mit jelentett nekünk Gera Zoli. Mit adott és mit hagyott ránk. Sajnos nagyon kevesen vannak az elmúlt 10 évből, akikre örökké büszkék lehetünk. Gera Zoli a kevesek egyike. Tudjunk honnan és milyen körülményekből, milyen háttérrel jött a Ferencvároshoz. Tudjuk, hogy mit ért el és mennyi örömet okozott góljaival, zseniális megmozdulásaival, egyéniségével a szurkolóknak. Ehhez méltóan álljunk ki a döntése mellett, támogassuk, és ne hagyjuk, hogy a média ízetlen támadásainak a kereszttűzébe kerüljön. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Schlosser Imre – Fél évszázad a futballpályán 2.rész
Az FTC díjai, díjazottjai: Toldi vándordíj
„- Szeretnék egy olyan vándordíjat felajánlani, amelyet minden évben az FTC legjobb formában lévő labdarúgója kap kiemelkedő teljesítményéért.”
Toldi Géza 1973-ban elhangzott mondatait tett követte, s az 1973/74 évi bajnoki szezontól megkezdődött a trófea vándorlása.
Az egyetlen probléma magával a vándordíjjal volt. Toldi Géza sehol sem kapott elképzelésének megfelelő serleget, így az első díjazott ideiglenesen „csak” egy fémlabdát kapott.
Toldi később Spanyolországban egy ízléses, dekoratív trófeára bukkant, amelyből vásárolt egy nagyobbat és néhány kicsit. Az előbbit örökös vándordíjnak szánta, a kicsiket pedig a jutalmazott játékosoknak, emlékül.
A Spanyolországból hozott kicsinyített trófeamásolatok azonban 1977-re elfogytak, újrarendelni pedig nem lehetett belőlük, mert a gyártó cég megszűnt.
Toldi Géza Budapesten csináltatott másolatokat Fekete Géza szobrászművésszel, aki 1974-ben a klubház falára a régi pálya réz-domborművét is megalkotta.
Szünetmentes gondolatok
Válogatottunk mérkőzései miatt újabb bajnoki szünet következett, és hasonlóan a szeptember eleji helyzethez, csapatunk szakmai vezetése négy napos pihenőt írt elő, ami csütörtökön járt le. Az első ilyen szünidő alkalmából többen (köztük én is) kétségbe vonták, sőt még élcelődtek is az iskolákra jellemző pihenő adásának, de végül az MTK elleni győzelem igazolta, akkor helyes döntés volt.
Bár soha nem voltam babonás, de ha hinni lehet a vetőkártyában, akkor a győri csapatnak talán fölösleges is felutazni a Szentélybe, mert úgyis vereség lesz a vége, hiszen az akkori szituáció kísértetiesen hasonlít a mostanihoz. Jóslásba igazából nem bocsátkoznék, és azt sem gondolom, hogy a szakmai stábot is ez vezérelte, de azért jó eljátszani a gondolattal, hogy október 16.-án érvénybe léphet az események körforgásáról vallott nem éppen tudományos elmélet, és a Győr ellen ismét győzelemnek örülhetünk. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Búcsú Schlegel Oszkártól
Egy héttel ezelőtt arról tudósítottunk, hogy Budapest-Zugló Önkormányzata posztumusz kitüntetést adományozott Schlegel Oszkárnak. Annak a beszámolónak a végén megemlítettük, hogy hol és mikor lehet elbúcsúzni az elhunyttól, elhelyezni a tisztelet és a kegyelet virágait.
Ma, kora délután jött el ez az óra az Óbudai Jó Pásztor templomban, amelynek altemplomában, végakaratának megfelelően, már korábban – szűk családi körben – helyezték el a hamvait tartalmazó urnát.
A kis templom teljesen megtelt, rengetegen jöttek a családtagokon kívül, barátok, kollégák, tanítványok, tisztelők. Az FTC Baráti Kör vezetősége (Rudas Ferenc, dr. Springer Miklós és Hélisz József) is eljött, elhozva a Fradisták koszorúját. Ott volt Friedmanszky Zoltán is, aki mindamellett, hogy a Baráti Kör elnökségének a tagja, a Csanádi Árpád Iskolában korábban kollégája volt Schlegel Oszkárnak. Jöttek sportolók és sportvezetők, a Magyar Olimpiai Bizottság képviseletében eljött az elnök Schmitt Pál a feleségével.
Ahogy a gyászmisét mondó lelkész fogalmazott ez egy szimbolikus ravatal is volt, ezért is tették ki az oltár elé Schlegel Oszkár arcképét.
A gyászmise homíliája is szívhez szólt, Szent Pál szavait gyakran felidézve méltatta az elhunytat, mintegy annak utolsó tanítását közvetítve az egybegyűlteknek.
A mise végén a gyászolók előtt is megnyitották az altemplomot, ahol a végső nyughely előtt mindenki személyesen mondhatott el egy-egy imát.
A Fradisták, az FTC Baráti Kör tagjai nevében mondhatjuk, hogy nevét soha nem feledjük, emlékét megőrizzük.
Forrás: FTC Baráti Kör
ZÖLD-FEHÉR mez repítette Rédli Andrást a mai VB döntőbe (interjúval frissítve!)
Az FTC Baráti Kör tagja, Rédli András az aranyéremért vívott ma délután a magyar párbajtőr csapat tagjaként az Antalyában rendezett vívó Világbajnokságon. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Feljegyzések a fotelból – nem csak a mérkőzést vesztettük el
Percek óta csak ülök a gép előtt és semmi értelmes dolog nem jut az eszembe. Legszívesebben egy hangos és elnyújtott Hajrá Fradi kiáltással üzennék a világnak, hogy még létezünk. Már az is butaság, hogy ilyen üzenetet kelljen küldenem, de a mostani lelki állapotomban szükségem lenne egy kis megerősítésre.
2009.X.3. Újpest – Ferencváros: 2-1
Kétszer öt perc foci és lila siker Újpesten
Bár Fitos László góljával a Ferencváros szerzett vezetést, az Újpest Kabát Péter révén szinte rögtön egyenlített, majd a mérkőzés végén Rajczi Péter találatával a győztes gólt is megszerezte a Soproni Liga 10. fordulójának rangadóján.
Hélisz József: 50
Hélisz József nem az FTC játékosa, az 50-es szám nem mérkőzések számára utal, de még csak nem is életkorra.
Hélisz József csaknem 20 esztendeje az FTC Baráti Kör főtitkára, mindemellett – dokumentáltan – 50 esztendeje, egészen pontosan 1959. október 1. óta, Fradi-szurkoló. Történt ugyanis, hogy 50 évvel ezelőtt lépett be az akkor társadalmi szervezetként működő FTC Baráti Körbe, mint pártoló tag. Mint ilyen, amikor 1983-ban az FTC Baráti Kör hivatalosan bejegyzett egyesületté vált, annak automatikusan tagja lett. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Schlegel Oszkár posztumusz kitüntetést kapott
2009. október 2-án délután a Budapest-Zugló Önkormányzata ünnepi ülést tartott a Stefánia Palotában.
A zártkörű rendezvényen Zuglóért Emlékérmeket adtak át, amely a díszpolgári címet is jelent.
Posztumusz kapta meg az elismerést a közelmúltban, életének hetvenkettedik évében elhunyt Schlegel Oszkár sportpedagógus, a zuglói Csanádi Árpád Iskola címzetes igazgatója, az FTC Baráti Kör elnökségének tagja. Az oklevelet a család megbízásából a Csanádi Iskola igazgatónője, Vargáné Hajdú Mária vette át.
Schlegel Oszkár a TF-en szerzett tanári diplomát, ami után mindvégig az oktatásnak és a nevelésnek szentelte az életét. 1970-től harmincöt éven át a zuglói Őrnagy utcai iskolában tanított. Igazgatóhelyettes, majd tizenöt évig igazgató volt. Ő harcolta ki 1986-ban, hogy iskolája, a Csanádi Iskola a KSI iskolája legyen, később a tanintézmény valamennyi termét az élők sorából eltávozott magyar olimpiai bajnokokról nevezte el. Évtizedeken át tagja volt a Magyar Olimpiai Akadémia tanácsának, s ugyancsak évtizedekig élvonalbeli kézilabdacsapatoknál edzősködött. Az olimpiai eszme terjesztése céljából több olimpiai klubot is életre hívott itthon, és Szlovákiában is. Rengeteget tett azért, hogy a sporthősökre a következő nemzedékek is emlékezzenek. Legutolsó munkája az Aranycsapat egyik legjobbjáról, „Volt egyszer egy csatár – Kocsis Sándor emlékkönyv” címmel megjelent kötet volt.
Schlegel Oszkár temetése a végakaratának megfelelően szűk családi körben fog megtörténni.
Tisztelői
2009. október 10-én, 14 órakor, a Budapest, III., Szőlő u. 56. alatti Óbudai Jó Pásztor templomban tartandó gyászmisén
emlékezhetnek meg róla.
HOZZÁSZÓLÁSOK