Stadion-jövő napjainkban
„Olyanok voltunk, mint két westernhős”
– így szerezték vissza McCabe-től a Fradi-stadiont
2012. január 7.
Trükköt is be kellett vetnie a magyar államnak a Fradi-stadion és a hozzá tartozó telek visszavásárlásakor, az akkori tulajdonos, Kevin McCabe pedig csibésznek nevezte tárgyalópartnerét, Fürjes Balázst, a budapesti nagyberuházásokért felelős kormánybiztost. Az angol üzletember stadionterveit megtartják, de a környező telket szurkolóbarátabb módon építik be. A stadion bontási és az építési engedélyt már megkapták, így ha a kormány elfogadja a tervet, akkor akár már tavasszal elkezdődhet a munka, amelyhez Fürjes külön kérésére roma munkásokat is alkalmaznának. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
FTC Baráti Kör nyílt levele
Nyílt levél Csányi Sándornak, az MLSZ elnökének
Tisztelt Elnök Úr!
Az elmúlt napokban, amikor a hó fogságába került az ország nagy része, ismételten bebizonyosodott, hogy a hatósági intézkedések az összefogás, az emberek áldozatvállalása és segítőkészsége nélkül eredménytelenek lettek volna. Az összefogás segített a helyzet megoldásában. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Rudas Ferenc, a velünk élő történelem – 14.
„Zagallo? Ezt megeszem reggelire…”
Az 1948-49-es bajnokság álomszerű megnyerése óta Rudas Ferenc számára 1953-ban jött el az idő, amikor már újra teljes értékű futballistának érezhette magát.
A sérülés óta eltelt 2 év és 9 hónap maga volt számára a gyötrelem, a kétségbeesés, az elbizonytalanodás, sőt, időnként az egzisztenciális vészhelyzet korszaka.
Utóbbi korántsem túlzás, hiszen éppen azokban a hónapokban, amikor talán a legtávolabbnak tűnik az a pillanat, hogy újra magára húzza a 2-es számú mezt (még ha a piros-fehéret is), a család abszolút anyagi biztonságát jelentő Fradi-vendéglőt egyik napról a másikra államosítják, az senkit sem érdekel, hogy aki odakerül, talán még a futballmeccset sem látott életében…
A Fradi-szurkolók felháborodása persze a falakat döngeti, ám ez „madárfütty” azoknak az esztendőknek a gyakorlatához, pontosabban politikai akaratához képest. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Elhunyt Szabó László
Életének 79. évében elhunyt Szabó László, a Ferencváros korábbi kiváló labdarúgója. A technikás fedezetet a szakemberek annak idején Bozsik József utódjának tartották, ám 1956-ban, egy franciák elleni utánpótlás válogatott mérkőzésen súlyos térdsérülést szenvedett, ami kettétörte karrierjét. A legendás Szabó-Dékány fedezetsor immár az égben találkozik újra. Az egyszeres válogatott, az FTC-ben 94 mérkőzésen szerepelt saját nevelésű Szabó László temetése március 29-én, nagypénteken, 14 órakor lesz a Rákoskeresztúri Új köztemetőben. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2013.III.17. Ferencváros – Ferencváros II: 5-1 (edzőmérkőzés)
A rossz időjárási viszonyok miatt a Magyar Labdarúgó Szövetség elhalasztotta az NB I, valamint az NB II soros bajnoki fordulóját. A „szünetet” kihasználva vasárnap zárt edzőmérkőzést játszott egymással élvonalbeli, valamint másodosztályú csapatunk. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Albert Flórián emlékkiállítás
Rudas Ferenc, a velünk élő történelem – 13.
„Plocnak nem esett le a sapka a fejéről…”
Az 1952-es esztendő rémálomszerűen kezdődött a Bp. Kinizsi számára. Gondolom a Fradi történelmét csak úgy nagy vonalakban, felületesen ismerőknek sem kell többet mondanom: a tavaszi rajton 5:0-ra kapott ki – Dorogon!
Természetesen volt már ennél súlyosabb és drámaibb vereség is a klub történetében, de a dorogi katasztrófával összejött minden: a lelkekbe tipró, ám a pályán kívülről (a politikai hadszíntérről) jövő megaláztatások most összegződtek a zöld gyepen elszenvedett kudarccal, márpedig ez a kettő együtt vészhelyzettel fenyegetett. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Rudas Ferenc, a velünk élő történelem – 12.
„Felkérem a játékosokat, feltétlen adjanak életjelt magukról!”
Rudas Feri álmában sem gondolta volna, hogy milyen hatalmasat tévedett, amikor 1951-ben, azon a júniusi éjszakán (pontosabb már másnap reggel), a Mártírok úti Ágnes presszó pultjánál a legsötétebb tónusú jövőképet festette fel saját pályafutását illetően, amikor azt mondta: érzése szerint neki a tegnap délutáni meccs volt az utolsó a Fradiban.
Fradit mondott, mert bár a zöld-fehéreket akkor Bp. Kinizsinek hívták, Feri talán még az előtte álló, esti (legjobb tudomásom szerint „a vár végső bevételével” kecsegtető), randevújáról is gondolkozás nélkül lemond, ha csak egyetlen egyszer a magánbeszélgetések közben Kinizsit mond Fradi helyett.
Ez nem fordulhatott elő, mint ahogy természetesen az is rossz prognózisnak bizonyult, hogy nem játszik többé. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Feljegyzések a fotelból – A derbi csillagai
Tehetetlenül huppanok vissza a székemre. Felnézek az égre, keresem a csillagokat, várom a segítséget. De az égen nincsenek csillagok, esőcseppek mossák az arcom, néhány pillanatra egy panoptikumban érzem magam, elcsendesül minden, körülöttem feszülten ugráló emberek, gyúlnak a fények és valami megmagyarázhatatlan nyugalom költözik belém. Pedig a kezdő sípszótól eltelt 92 perc egy robbanásra hasonlított, mely 17 ezer Fradista szívet kovácsolt eggyé, mely mindent megpróbált annak érdekében, hogy az erőt a pályán lévő játékosokba plántálja. De ott, a 92. percben már elhagyott az erőm. Felnéztem, a hangorkán újra felerősödött, mellettem Laudetur barátom szinte önkívületben harsogta a „Hajrá, Fradi!”-t, én meg csak ülök és búslakodom? Mi a fene ütött belém? Hová tűnt az elmúlt 92 perc varázslatos hangulata? Felpattanok, már együtt ugrálok a többiekkel, zeng-zúg a „Mindent bele!”, és már nem érdekel az eső, már nem foglalkozom a kételyeimmel, megpróbálom a többi 17 ezer Fradista erejét összegyűjteni és átsugározni a játékosokba. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Leonardo Vitor Santiago
HOZZÁSZÓLÁSOK